Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Nagyszülők nélkül nem lennénk sehol

Nagyszülők nélkül nem lennénk sehol

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2011. 07. 27.
Meseszép ékszerek pergamenből
2022-05-25 16:33:47

Király Fanni ötvösművész, ékszertervező kísérleti ékszerkollekciókat tervez és ezen keresztül vizsgálja

Budapestre érkezik a világhírű portugál énekesnő
2022-05-25 10:55:56

Június 3-án a legendás Madredeus zenekarból már ismert Beatriz Nunez vezet be a fado balladák világába

Kísérletet tesznek az üzenet megfejtésére
2022-05-24 14:24:32

Május 27-től látogatható a Vigadó Galéria V. emeleti kiállítótermében a Magyar Művészeti Akadémia

Cimbalommuzsika tölti meg a Szentlélek templomot
2022-05-22 11:31:08

Május 26-án Pakson Szabó Dániel cimbalomművész először Tímár Sárát kíséri az  Ének a határtalanról

további bejegyzések a szerzőtől »

A nagyszülők bölcsessége segítette elő a Homo sapiens felemelkedését - állítják amerikai kutatók.

Rachel Caspari, a Közép-Michigani Egyetem antropológiaprofesszora szerint harmincezer éve hirtelen megszaporodott a harminc évesnél idősebbek száma, s ezt követően igen hamar megnőtt az elfogyasztható élelmiszer mennyisége, bonyolult eszközök és fegyverek jelentek meg - olvasható a The Guardian online kiadásában.

"A siker titka az idősebb, tapasztaltabb emberekben rejlik" - fogalmazott a tudós a Scientific American legújabb számában közölt cikkében.
Korábban Kristen Hawkes, az Utahi Egyetem kutatója dolgozta ki azt az elméletet, amely szerint a nagymamák fontos szerepet játszottak a Homo sapiens felemelkedésében. Az Afrikából elszármazó korai emberféléknél a nőstények általában gyermekágyban hunytak el.

Amennyiben valamelyiküknek kicsivel hosszabb élet adatott, segíthette lányait, amikor azok saját gyermekeiket hozták a világra, részt vettek az élelem előteremtésében. A napi segítség mellett ezek a nőstények átörökítették a hosszabb életet biztosító génállományukat is. Ily módon kezdett lassacskán emelkedni az idősebbek száma a populáción belül.
Rachel Caspari kibővítette az elméletet, rámutatva, hogy a nagyapáknak jutott döntő szerep.

Az antropológus a humán evolúció különböző időszakaiból származó fosszíliákat vizsgált, beleértve az ember elődjét, az Australopithecust, a neandervölgyi embert, valamint az Európába elsőként érkező Homo sapiens egyedeinek földi maradványait. A fogazat alapján becsülte meg az egyedek korát, s arra a következtésre jutott, hogy közülük kevesen élték meg a harmincéves kort.
"A prehisztorikus ember számára a korai halál nem kivétel, hanem általános szabály volt" - fogalmazott a kutató.

Az evolúció előrehaladtával emelkedett a harmincévesnél idősebbek száma, ám a növekmény igen szerény volt. Szembeszökő változást csak a Homo sapiensnél tapasztaltak, amelynek "előőrse" negyvenezer éve érkezett Európába.
"Minden tíz neandervölgyire, akik fiatalon, 10 és 30 éves koruk között hunytak el, mindössze négy harmincon túli személy jutott. A Homo sapiens esetében viszont minden tíz fiatalon elhunyt személyre húsz 30 évesnél idősebb jutott" - magyarázta Rachel Caspari.

Azt nem lehet tudni, hogy a Homo sapiensnek miért adatott hosszabb élettartam, ám mint Chris Stringer, a Londoni Természettudományi Múzeum professzora rámutat, a hatása óriási volt.

"Az idősebbek átadták tapasztalataikat - megtanították a fiatalokat, hogy melyek a mérgező növények, megmutatták a forrásokat, ahogy átadták az eszközkészítés tudományát is. A korosabb emberek fontos szerepet játszottak a rokoni kapcsolatok ápolásában is" - hangsúlyozta Chris Stringer.
Mint kifejtette, amikor vita kerekedett a víz, vagy a vadban gazdag terület birtoklása körül, az idősebbeknek eszébe jutottak más törzseknél élő távoli rokonaik.

"Az idősebbek könnyebben egyezségre tudtak jutni, létük életfontosságú volt a törzs túlélése szempontjából" - összegezte Chris Stringer professzor.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Tudomány Régészet Lavór Felfedezés

Ajánlott bejegyzések:

  • Miért pocsék régész Indiana Jones? Miért pocsék régész Indiana Jones?
  • Honfoglalás kori kincsek nyomában Honfoglalás kori kincsek nyomában
  • Különleges kincset rejtett a honfoglaló sírja Különleges kincset rejtett a honfoglaló sírja
  • Kincsek a föld alól, avagy tarol a közösségi régészet Kincsek a föld alól, avagy tarol a közösségi régészet
  • Különleges kincset találtak Csömörön Különleges kincset találtak Csömörön

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr677899144

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  7. Meztelenség és anatómia
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

versverseny-banner-2021.png

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard