Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Csak vágóképnek jók a cigányok

Csak vágóképnek jók a cigányok

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2011. 07. 29.
Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál
2025-06-27 09:00:33

Ismét lángra lobban Sukoró Szent Iván-éji tüze! A nyári napforduló alkalmából koncertek, táncház és

további bejegyzések a szerzőtől »

Friss kutatási adatok szerint az elmúlt egy évtizedben szinte semmit nem változott a romákról alkotott médiakép; továbbra is főként deviánsként, bűnözőként, szegényként, állami gondozottként vagy ezen témakörökhöz kapcsolva "vágóképként" mutatják a cigányokat a híradásokban.

A romákkal kapcsolatos médiamegjelenésekről az elmúlt másfél évtizedben több átfogó kutatás is készült, közülük Bernáth Gábor és Messing Vera 1998-ban készített Vágóképként, csak némában című tanulmánya a legismertebb.

A két szakember több mint tíz évvel ezelőtti - valamint a 2001-ben és 2006-ban megismételt - megállapításai és a Kisebbségi és Emberi Jogi Alapítvány (KEJA) napokban zárult médiakampányának részeként ismertetett tanulmánya alapján megállapítható: a hátrányos helyzetű emberek, főként a romák médiamegjelenése az eltelt évek alatt szinte alig változott.

Az ezredforduló előtt romákkal kapcsolatos híradások főként helyi konfliktusokkal, bűnesetekkel vagy politikai eseményekkel, szociális kérdésekkel összefüggésben keletkeztek, de az elmúlt másfél év eredményeit figyelembe véve is hasonló eredményeket állapítottak meg a kutatók.

Rácz Andrea, a fiatal társadalomkutatók támogatására létrejött Rubeus Egyesület elnöke - aki a KEJA felkérésére a romák társadalmi helyzetével és médiareprezentációjával kapcsolatos idei kutatást vezette - az MTI-nek azt mondta: felméréseik szerint a lakosság 65,6 százaléka bűnözőként, 60 százaléka szegényként látja a televízióban a cigányokat, míg munkásként, politikusként vagy vállalkozóként alig 12 százalék. Hozzátette: a megkérdezettek többségének véleménye szerint az utóbbi évtizedben az általános társadalmi megítélés változtatására, a diszkrimináció visszaszorítására irányuló törekvések kevés sikerrel jártak.

A kutatás kitért arra is, hogy az emberek kétharmada elégedetlen a romák munkaerő-piaci, társadalmi és gazdasági helyzetével, valamint jövőbeli kilátásaival. A felmérés szerint 87 százalék úgy véli, maguk a romák tudnak hozzájárulni leginkább a cigánysággal szembeni diszkrimináció csökkentéséhez, de 80 százalék fölötti az eredmény e tekintetben az oktatási intézmények, civil szervezetek, munkahelyek, helyi önkormányzatok és a média vonatkozásában is.
A személyesebb, az élethelyzetet és problémát részletesebben bemutatni képes médiaeszközökről gondolják a legtöbben, hogy pozitív hatásuk lehet a diszkrimináció csökkentésében.

Puporka Lajos, a KEJA vezetője, aki tavaly februárban Hozzáadott érték címmel uniós támogatásból megvalósult médiakampányt indított televíziókban, rádiókban, az internetes és nyomtatott sajtóban a diszkrimináció ellen, azt mondta: évek óta mindenki tudja, mi a probléma, de valós lépés nem igazán történt. A médiaszakember, aki egy évtizede több televíziós és rádiós programot, hátrányos helyzetűeknek médiaképzést és más uniós projektet vezetett, úgy véli: ahhoz, hogy a már elindított változások folytatódjanak, hatékonyak legyenek, sokkal több és erősebb pozitív képeket kell sugároznia a médiának a hátrányos helyzetű emberekről, és tudatosítani kell a cigányokban is, hogy mindenkinek megvan az esélye a sikeres életre.

Véleménye szerint nem vágóképként, hanem az általános társadalmi problémák kezelése mellett valós, bizonyos helyzetekben a megoldást nyújtó szakemberként kellene bemutatni hír- és magazinműsorokban cigányokat, és példaként orvosokat, jogászokat, műszaki, oktatási és társadalompolitikai szakembereket említett.

Bernáth Gábor viszont szerint az elmúlt 10-15 évben volt némi előrelépés, és a médiaszakember az MTI-nek nyilatkozva az emberi jogi, a romákkal kapcsolatos diszkriminációs esetek nyilvánosságát emelte ki. Megjegyezte, ezen ügyek nyilvánosságra kerülése mára visszaesőben van, s ennek okát abban látja, hogy meggyengült a roma önszerveződés, megszűntek azok az erős polgárjogi szervezetek, amelyek kézben tartották ezeket az ügyeket.

A kutató, aki a Roma Sajtóközpont igazgatója is, azt mondta: a romákkal kapcsolatos médiamegjelenés fordulópontnak számít a 2006-ban történt olaszliszkai gyilkosság, valamint az, hogy a cigányellenesség megjelent a mindennapok közbeszédében, a politikai kommunikációban és a döntéshozó testületekben.

Hozzátette: bár a médiamegjelenés bővült a szórakoztatóműsorok és a tehetségkutató versenyeknek köszönhetően, de szerinte ez a "zárt vagy celebvilág" önmagában nem segít, ezért a romákat a mindennapi életünk részeseiként, a társadalom egyenrangú tagjaiként kellene bemutatni. Példaként a tavaly októberi vörösiszap-katasztrófával kapcsolatos beszámolókat említette, amelyek a bajba jutott devecseri cigányokat ugyanolyan károsultakként, azonos sorsú emberekként mutatták be.

Bernáth Gábor azt mondta: ha az üzleti szféra megtalálná a cigányokat - és szerinte volna is mivel -, nagymértékben javulna a cigányokról kialakított kép akár a reklámokon, akár a könnyű műfajokon keresztül.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Film Média Cigányság Civil mozgalom

Ajánlott bejegyzések:

  • Az első amerikai űrhajósnő élete Az első amerikai űrhajósnő élete
  • Hidegháborús kémfilm forog Vilmányi Benett főszereplésével Hidegháborús kémfilm forog Vilmányi Benett főszereplésével
  • David Attenborough új óceánfilmje júniusban debütál: lenyűgöző utazás a tengerek megmentéséért David Attenborough új óceánfilmje júniusban debütál: lenyűgöző utazás a tengerek megmentéséért
  • Itt az új teaser Nemes Jeles László Árva című filmjéhez Itt az új teaser Nemes Jeles László Árva című filmjéhez
  • Szeptemberben érkezik a mozikba a Hívatlanok – Második fejezet Szeptemberben érkezik a mozikba a Hívatlanok – Második fejezet

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr817899212

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard