Liszt Ferenc 1886 július 31-én hunyt el Bayreuth-ban. A XIX. század egyik legjelentősebb zeneszerzőjeként tartjuk számon.

16 évesen már túl volt egy Európát bejáró turnén és ismét Párizsba költözött, ahol ekkor már szívesen fogadták. A zongorjáték fortélyait Chopin-től, míg a zenekari nyelvet és a programzenét Berlioztól tanulta meg.
1835-ben a genfi konzervatórium tanára lett. Sikerének köszönhetően bőkezűen támogathatott nemes célokat, így 1838-as bécsi koncertjének bevételét a nagy pesti árvíz károsultjainak ajánlotta fel, később pedig a bonni Beethoven emlékmű építését és szponzorálta.
A negyvenes évek elején Weimarba ment, ahol az udvari színház karmestereként alkotott és tanított. Életének utolsó évtizedében Weimar, Róma és Budapest között ingázott. Élete során összesen kb. 1400 művet alkotott és ezzel a legkiválóbb mellett az egyik legtermékenyebb zeneszerző címet is megszerezte.
Liszt 125 évvel ezelőtt tüdőgyulladásban hunyt el Bayreuth-ban.