Képregényt rajzoltak Fidel Castróról, Kuba egykori vezetőjéről Németországban; az alkotó hangsúlyozza, hogy nem akart állást foglalni sem a sokat vitatott politikus mellett, sem pedig ellene.

A Castro című képregény Reinhard Kleist munkája. "A célom az volt, hogy bemutassam a forradalmat és Castrót. Hogy milyen ember, honnan jön, milyen a személyisége. De beszélni akartam azokról a nehézségekről is, amelyeket a forradalom szült, például a művészek szerepéről és a sajtó szabadságának korlátozásáról" - idézte a kölni alkotót az ABC című spanyol napilap.

Kleist úgy fogalmazott, Fidel Castro "nagyon különbözik másoktól", ezért érdekes, miként lett a forradalom vezetője, "mi van a szakáll és az egyenruha mögött". Emellett ábrázolni akarta azt az erőt és szépséget is, ami minden forradalomban megvan, példaként említve az arab forradalmi tavaszt. "A gondok később jelentkeznek, amikor eljön a hatalommal való bánás ideje" - mondta a rajzoló.

A Castro története a havannai repülőtéren kezdődik 1958 októberében. Ekkor érkezik Kubába Karl Mertens, a kíváncsiságtól fűtött újságíró. Célja, hogy interjút készítsen egy fiatal forradalmárral, a Sierra Maestra mélyén meghúzódó hevenyészett csapatok vezetőjével, akinek neve Fidel Castro. A kubai társadalom gondjaival könnyű azonosulni, de Castróval nem - fogalmazott Kleist.

A szerző 2008-ban több hetet töltött Kubában, bejárta a szigetet, ennek az útnak az eredménye Havanna című munkája. "A könyv a külföldit mutatja be, aki ellátogat az övétől eltérő országba, majd visszatér a kiváltságos európai szabadságba" - írta le művét, amely megalapozta a Castro című képregényt.
A kubai forradalom vezéralakjáról, a szigetországot évtizedekig uraló politikusról szóló alkotás Reinhard Kleist második életrajzi munkája. A német művész a Johnny Cash amerikai zenészlegendáról szóló I See a Darkness című kötettel tette le névjegyét.

Jelenleg egy zsidó bokszolóról, Hertzko Haftról készül képregényt rajzolni. Haft úgy élte túl a koncentrációs tábort, hogy más foglyok ellen kellett kiállnia.
Kleist ezután újraszerkeszti régi sorozatát, a Berlinoir című sztorit, amely berlini vámpírokról szól.

Forrás: MTI