A II. világháború után a legmagasabb kitüntetéseket begyűjtő szövetséges titkos ügynök, Nancy „Fehér egér” Wake 98 éves korában, Londonban hunyt el.

A Fehér egér gúnynevet a Gestapo ragasztotta rá, miután annyiszor kicsúszott a kezeik közül.
Ausztrália miniszterelnöke, Julia Gillard szerint Nancy „egy kivételesen bátor nő volt, akinek emlékét sosem felejtjük majd el.”
A zsurnaliszta fiatalasszony 1933-ban interjút is készített Hitlerrel, ami után megfogadta, hogy mindent megtesz a Führer zsidóellenes politikájának kijátszása érdekében.
Franciaország eleste után Wake csatlakozott a francia ellenálláshoz, futárkodott, majd szabotőr és kém lett – menekülő útvonalakat állítottak fel és támadásokat intéztek több német laktanya ellen.
Később a briteknek is dolgozott, mint különleges ügynök. Egy nappal a D-nap előtt dobták le ejtőernyővel a frontvonalak mögé, hogy fegyvereket vigyen az ellenállóknak – az ehhez hasonló háborús akciói miatt nem egyszer szerepelt a Gestapo által legkeresettebb személyek listáján.
„Rájöttem, hogy a szabadság az egyetlen dolog, amiért érdemes élni. Sosem féltem attól, hogy meghalok munka közben, mert ha nincs szabadság, nem érdemes élni” – nyilatkozta egyszer.
Csak a francia felszabadulás után tudta meg, hogy férjét, Henri Fiocca-t megkínozta és megölte a Gestapo, amikor nem volt hajlandó feladni őt.
Nancy munkájáért megkapta a legmagasabb francia kitüntetést, a Legion D'Honneur-t, ahogy a britek György medálját, és az Amerikai Egyesült Államok Szabadság medálját is.
1949-ben tért vissza Ausztráliába, ahol több eredménytelen próbálkozás után letett arról, hogy bekerüljön a Parlamentbe.
1957-ben Angliába költözött, ahol hozzáment John Forwardhoz, aki Királyi Légierő egy nyugalmazott pilótájához.
Végakarata szerint holttestét elhamvasztják, és Közép-Franciaországban szórják majd szét, ahol bátor tetteit vitte véghez.
„Sok németet megöltem, és csak azt sajnálom, hogy nem öltem meg még többet.”
Forrás: BBC