Egyszeri és megismételhetetlen volt, még ha próbálták is reprodukálni.
A fellépő rockzenészek és a többszázezres közönség között tökéletes volt az összhang. Az önmegvalósítás mellett a békés egymás mellett élést propagálták, amelyet az Allen Ginsberg amerikai költőtől kölcsönzött Flower Power szlogennel reklámoztak.
Magyarországon 1970-ben nem is engedték bemutatni a fesztiválról szóló filmet – féltek, hogy vérszemet kap a fiatal nemzedék.
A woodstocki fesztivált nem Woodstockban rendezték. A legendás fesztivált White Lake-ben (Bethel város) rendezték meg 1969. augusztus 15-én.
A New York-i kisváros lett volna az eredeti helyszín, de – attól való félelmében, hogy mintegy egymillió ember érkezik oda és teljesen kaotikus helyzet alakulhat ki – Woodstock visszalépett a rendezéstől. A fesztivál szervezői ezek után keresték meg Max Yasgurt, akinek Woodstocktól mintegy hetven kilométerre délnyugatra Bethel mellett volt egy marhalegelője.
Az ekkor ötvenéves Yasgurt fia, Sam győzte meg arról, hogy micsoda remek ötlet az ő birtokukon megrendezni a fesztivált, s így is lett. 50 ezer dollárért cserében Max Yasgur 243 hektáros földterületet bocsátott a szervezők rendelkezésére.
A hippimozgalom első közösségei az Egyesült Államokban, a két nagy, inkább baloldali államban, Kaliforniában és New Yorkban jöttek létre a hatvanas évek elején. A mozgalom a hatvanas évek második felében élte fénykorát, ekkor számos kommuna alakult Nyugat-Európában is.
A hippi eszméknek – például az Egyesült Államok vietnami katonai beavatkozása zsigeri elutasításának, a hagyományos erkölcsök zárójelbetételének, vagy a drogliberalizációnak – nem az egyetlen, de talán legfontosabb kifejezőeszköze volt a rock. Az „ellenkulturális ifjúsági mozgalom” tagjai saját öltözködési stílust is teremtettek. A színes batikolt ruhák, a saruk, a hosszú tarisznyák és torzonborz haj nemcsak megkülönböztette őket az „átlagembertől”, hanem az összetartozásukat is erősítette.
A folytatásoz kattintson >>>
Forrás: Mi van ma?
