Óriási fénylő nyakék ragyog a Hubble űrteleszkóp legújabb felvételének a középpontjában - a képződmény tizenötezer fényévnyire, a Nyíl-csillagképben található.
A kozmikus objektum, amelyet találóan Nyaklánc-ködnek neveztek el, valójában egy planetáris köd, amely egy Naphoz hasonló “közönséges” csillag parázsló maradványaiból képződött – olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.
A planetáris köd gázból és plazmából álló világító burok, amely bizonyos típusú csillagok körül képződik, az életük vége felé ledobott gázfelhőből. Elnevezésük onnan ered, hogy a kisebb távcsövekben az óriásbolygókhoz (Jupiter, Szaturnusz) hasonlónak látszanak, de valójában semmi közük a bolygókhoz; csillagokból kilökődött anyagból alakulnak ki.
A világegyetem többi objektumához képest nagyon rövid életűnek számítanak; alig néhány tízezer évig léteznek, a Tejútrendszerben jelenleg körülbelül 1500 planetáris köd ismert. Kutatásuk azért fontos, mivel a kialakulásuk, életük és haláluk során lejátszódó folyamatok megismerése segíti a világegyetem fejlődésének megértését.
A Nyaklánc-köd egy hatalmas ragyogó kör, amelyet az összesűrűsödött gáz fénylő “gyöngyszemei” alkotnak. A kozmikus ékszer átmérője 19 billió kilométert tesz ki.
A PN Go54.2-03.4 jelű planetáris ködöt két szorosan egymás körül keringő csillag hozta létre. A páros oly közel van – mindössze néhány millió kilométer választja el őket egymástól, hogy a Hubble-felvételen egyetlen fénylő pontként látszanak a fénylő kör közepén.
Mintegy tízezer évvel ezelőtt az öregedő csillagok nagyobbika kezdett felfúvódni. Egyre nagyobb és nagyobb “testméretre” tett szert, míg teljesen be nem borította társát. A kisebbik csillag, bár “bekebelezték”, mintha mi sem történt volna, tovább keringett, s egyre nagyobb forgási sebességre ösztökélte testvérét. Jelenleg a két csillag oly viharos sebességgel kering egymás körül, hogy alig több mint egy nap alatt haladnak végig pályájukon.
A nagy sebesség következtében a felfúvódott csillag gázborításának jelentős része “lehámlott” és a világűrbe áramlott ki. A centrifugális erőnek köszönhetően a gáz jelentős része a csillag egyenlítője körül gyűlt össze, létrehozva gyöngyfűzért, amelynek szemeit az összesűrűsödött gáz alkotja.
Forrás: MTI
