A világ legdrágább városának jelenleg nem London vagy New York, hanem Oslo Zürich és Genf számít.
A közgazdászok az árakat és a kereseteket hasonlították össze a világ 73 városában egy olyan kosár révén, amely 122 terméket és szolgáltatást tartalmazott. Eszerint az árszintet illetően a New York-i adatokat (lakbér nélkül, illetve lakbérrel együtt) 100-nak véve, az első öt helyen Oslo, Zürich, Genf, Koppenhága és Stockholm szerepel. Budapestet a 70,9, illetve 54,5 pontos adatával térségünkből Varsó és Moszkva előzi meg. New York még az első tízbe sem került be az árszintek tekintetében, mivel a devizák átlag 9 százalékot erősödtek a dollárral szemben az elmúlt időszakban.
Ha viszont a New Yorki bruttó, illetve nettó bérszintet vesszük 100-nak, akkor Budapest 23,6, illetve 20,4 pontos adatától csak Pozsony, Bukarest és Szófia marad el
Ha pedig a belföldi vásárlóerőt hasonlítjuk össze és a New York-i bruttó és nettó órabért, valamint az éves nettó jövedelmet vesszük 100-nak, akkor Budapest a listának meglehetősen a végén szerepel. A magyar fővárost ebben a listában olyan városok is megelőzik, mint Bukarest, Riga, Vilniusz, Varsó, Pozsony, Prága, Tallinn, vagy Ljubljana. Őrzi tavaly megszerzett harmadik helyét Luxemburg, a bérek tekintetében a nyolcadik, míg az árak szempontjából a tizenharmadik a benelux állam.
A CNBC az eredményeket elemezve megjegyzi, hogy Zürich és Oslo hagyományosan a legdrágább városoknak számítanak a turisták és a helyi lakosok számára egyaránt. Ezt a folyamatot tovább erősítették az árfolyammozgások; a dollár 2009 óta értékének negyedét veszítette el a svájci frankkal szemben. Az emelkedő keresetek ugyan valamelyest védelmet nyújtanak a svájci és ausztrál polgároknak a megélhetési költségekkel szemben, de az amerikai turisták már érzik, hogy a zöldhasú korántsem olyan, mint volt.
Az UBS megjegyzi, hogy a fejlődő országok számára az erős növekedés ellenére még hosszú az út a topig, erre példa Sanghaj és Doha. A kínai nagyváros a 73 elemből álló listán csak tizenhárom várost előzött meg a vásárlóerő tekintetében.
Forrás: Világgazdaság
