Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
A Világörökség részévé válhat a csíksomlyói búcsú

A Világörökség részévé válhat a csíksomlyói búcsú

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2011. 09. 20.
Zene, ami összeköt - országjárásra indul a Concerto Budapest
2025-07-11 18:00:00

A klasszikus zene erejével szeretné közelebb hozni az embereket egymáshoz és a kultúrához a Concerto Budapest

Tánc, zene, mesterségek: a Hagyományok Háza beköltözik a nyári fesztiválokra
2025-07-11 11:07:40

Legyen szó kézműves foglalkozásról, táncházról, népzenei koncertről vagy mesemondásról, a Hagyományok

Teljes a B My Lake 2025 programja: 70+ DJ, divatshow és díjnyertes filmek a Velencei-tónál
2025-07-10 10:23:28

A 2025-ös B My Lake fesztivál minden eddiginél színesebb programkínálattal tér vissza július 24. és 26.

„A zene mindenkié” – Rost Andrea zenei zarándoklata
2025-07-08 12:02:05

Mi történik, amikor egy világhírű operaénekesnő a koncerttermek helyett ott énekel, ahol a zene valóban

további bejegyzések a szerzőtől »

A Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium hatáskörébe tartozó, Országos Szellemi Örökség Bizottság ma, szeptember 13-án, megszavazta azt a javaslatot, mely szerint felterjesztik a világörökség státusz elnyerésére a csíksomlyói búcsút.


Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter már mandátuma kezdetén elmondta, egyik legfontosabb célkitűzése kulturális tárcavezetőként a csíksomlyói búcsú felvétele az UNESCO szellemi világörökség listájára. A ma elfogadott javaslat alapját a Dr. Tánczos Vilmos egyetemi docens által összeállított dokumentáció képezte, amelyet a kutató a ferences szerzetesrend kérésére, az RMDSZ Főtitkárságának támogatásával készített el.

Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter szerint a zarándoklat egyike azon kulturális hagyományoknak, amelyek meghatározóak a Kárpát-medencei magyarság életében, ezért kellene a búcsúnak felkerülnie az UNESCO szellemi világörökségi listájára. "A csíksomlyói pünkösdi búcsú az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyikévé vált, minden évben majd félmillióan zarándokolnak ide Erdélyből, de szerte a világból is. Az UNESCO világörökségéhez tartozva a csíksomlyói búcsú fokozottabb védelmet is kapna, ugyanakkor méltó elismerést jelentene a székelység több mint 500 éves hagyományának" – jelentette ki Kelemen Hunor.

Az UNESCO szellemi világörökségi listájára való felkerülés egy hosszas folyamat, amely az Országos Szellemi Örökség Bizottságának mai döntésével elindult, a következő hónapokban pedig több szakember bevonásával elkészül a hivatalos, jelölési dokumentum, amelyet az UNESCO-hoz terjesztenek be. Románia első alkalommal terjeszt az UNESCO fele ilyen jellegű, kulturális örökségre vonatkozó javaslatot. A jelölési iratcsomót jövő év februárjáig kell véglegesíteniük a szakembereknek, az UNESCO bizottságának végleges döntése akár két évbe is telhet.

 
Csíksomlyón 1352 óta megszakítatlanul van jelen az obszerváns ferences szerzetesrend, amely az évszázadok folyamán kulturális értékek sokaságát hozta létre. A kegyhely búcsúkiváltsága 1444-ből származik, de a kegyhelyre történő tömeges zarándoklatok még régebbiek. IV. Jenő pápa búcsúkiváltságról szóló pápai bullája szerint Csíksomlyóra naponta nem szűnik meg összeseregleni ("confluere esse") a vallásos nép. Kiemelkedő művészi és vallási értékű az 1510-1515 táján készült csíksomlyói Mária-kegyszobor, amely Európa legnagyobb fából készült gótikus Mária-szobra. A pünkösdszombati fogadalmi zarándoklat 1567-ben, a nagyerdei csatában a hittérítők ellen katolikus hitüket védő csíkiak és gyergyóiak győzelme után kezdődött. Csíksomlyó több évszázadon át lokális jelentőségű búcsújáróhely volt, vonzáskörzete kezdetben csak a Székelyföld katolikus részére és a moldvai csángóságra terjedt ki, de a 20. században ez a kör kiszélesedett, és 1989 után magyar nemzeti kegyhellyé, sőt az európai katolicizmus egyik jelentős kegyhelyévé vált.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
UNESCO Vallás Erdély Hargita megye

Ajánlott bejegyzések:

  • Édeskeserű turné: Erdélyi körútra indul a Magyar Állami Népi Együttes Édeskeserű turné: Erdélyi körútra indul a Magyar Állami Népi Együttes
  • Erdélyi Táncházzenészek Találkozója Borospatakán Erdélyi Táncházzenészek Találkozója Borospatakán
  • Kelemen Lászlót Kossuth-díjjal ismerték el Kelemen Lászlót Kossuth-díjjal ismerték el
  • Ünnepélyes keretek között adják át a csárdás UNESCO-s bejegyzési dokumentumát Ünnepélyes keretek között adják át a csárdás UNESCO-s bejegyzési dokumentumát
  • Őshonosok a hazában Őshonosok a hazában

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr267925644

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard