Az internet a felsőfokú oktatásban résztvevők harmadának ma már az emberi élet olyan nélkülözhetetlen eleme, mint a levegő, a víz, az élelem és a lakóhely.

A Cisco Connected World Technology Report című nemzetközi tanulmánya a hétköznapi élet, az internet és a hálózatok mindent átszövő kapcsolata közti összefüggésekre világít rá: a kutatás válaszadóinak több mint fele már nem tudná az életét az internet nélkül elképzelni.

Az ilyen és ehhez hasonló megállapítások jól érzékeltetik a munkavállalók új generációjának gondolkodásmódját, elvárásait és viselkedésmódját, valamint azt, hogy mindez milyen hatással van gyakorlatilag mindenre – az üzleti kommunikációtól és a mobil életstílustól kezdve a munkaerő-felvételen és a vállalati biztonságon át a cégek versenyképességének megőrzéséig.

Nemzetközi szinten a megkérdezettek harmada (33%) véli úgy, hogy az internet az emberi élet egyik alapvető eleme. A válaszadók több mint fele (a hallgatók 55%-a, a munkavállalók 62%-a) úgy nyilatkozott, hogy az internet „életük szerves részévé vált”. Ha választaniuk kellene az internetkapcsolat és az autó között, nemzetközi szinten a felsőoktatásban részt vevő hallgatók közel kétharmada (64%) inkább az előbbit választaná.

Ami igazán meglepő: ötből két hallgató (40%) arról számolt be, hogy az internet számukra fontosabb, mint a randevú, a barátokkal együtt töltött idő vagy a zenehallgatás. Míg a korábbi generációk a személyes társasági érintkezést részesítették előnyben, az új generációnál már jól látszik az online kapcsolattartás előretörése. Világszerte a megkérdezett hallgatók több mint negyede (27%) úgy gondolja, hogy Facebook profiljának aktualizálása fontosabb a csoportos szórakozásnál, a randevúknál, a zenehallgatásnál vagy a barátokkal szervezett programoknál.

Mindent visz a mobil eszközök használata az információszerzésben, lehet, hogy csakugyan itt a vége a televíziózásnak és az újságolvasásnak. A hallgatók kétharmada (66%) és a dolgozó fiatalok több mint fele (58%) valamilyen mobil eszközt (noteszgép, okostelefon, táblagép) nevezett meg legfontosabb technológiaként.

Mire az új generáció munkába áll, nemzetközi szinten az okostelefonok veszik majd át az asztali gépek szerepét. Ezt bizonyítja, hogy a felmérésben szereplő hallgatók immár 19%-a okostelefonját tartja a „legfontosabb”, napi szinten használt eszköznek, míg az asztali gépek 20%-nyi szavazatot kaptak.

Tovább folytatódik a vita arról, hogy valóban szükség van-e a hagyományos értelemben vett irodákra, hiszen immár gyakorlatilag bárhonnan, így otthonról vagy nyilvános helyszínekről is elérhető az internet és a munkahelyi hálózat. Már a 2010-es Cisco jelentés is arról számolt be, hogy az alkalmazottak 60%-a szerint a hatékony munkavégzéshez nincs szükség irodákra.

A televízió népszerűsége folyamatosan csökken a megkérdezett korosztály körében, akik egyre inkább a mobil eszközöket, így a noteszgépeket és az okostelefonokat részesítik előnyben. Nemzetközi szinten tízből már csak kevesebb mint egy hallgató (6%) és munkavállaló (8%) nyilatkozott úgy, hogy napi szinten a televízió életük legfontosabb technológiai eszköze. A csökkenés várhatóan tovább folytatódik, hiszen egyre több tévéműsor és film érhető el már mobil eszközökön is.

A nyomtatott kommunikációt zsákutcának tartják, a megkérdezettek mindössze 4%-a nyilatkozott úgy, hogy információikat leginkább továbbra is a napilapokból szerzik be. Ötből két hallgató (21%) az órákhoz szükséges tankönyveken kívül már legalább két éve nem vásárolt hagyományos, papíralapú könyvet.

Tízből kilenc hallgató (91%) és munkavállaló (88%) rendelkezik Facebook profillal, és ezek közül a hallgatók közül 89%, a dolgozók közül pedig 73% napi rendszerességgel látogat el saját oldalára. Minden harmadik válaszadó (33%) naponta legalább öt alkalommal nyitja meg Facebook fiókját.

Mindez félbeszakadó munkát, szétesettséget eredményez: a hallgatók arról számoltak be, hogy projektmunkáik vagy házi feladataik készítését folyamatosan azonnali üzenetek, közösségi médiából érkező friss hírek vagy telefonhívások szakítják meg. Ötből négy hallgatót (84%) óránként legalább egy alkalommal zavarnak a munkájában. Minden ötödik (19%) arról számolt be, hogy óránként legalább hat alkalommal fordul vele ilyen elő, azaz átlagosan minden 10. percben. Minden tizedik hallgató (12%) pedig már nem is tudja megszámolni, hogy egy adott feladat végzése közben hányszor szakítják félbe.

Immáron összemosódik a munka és a szabadidő: a megkérdezett alkalmazottak 70%-a „ismerősnek jelölte” főnökét és a munkatársát a Facebookon. Munkahelyi „hírszerzés” része, hogy a Twittert használó alkalmazottak kétharmada (68%) nyomon követi főnöke vagy munkatársai tevékenységét a Twitteren, 42%-uk mindkettőt figyeli, viszont közel egyharmaduk (32%) nem kívánja a magánéletét a nyilvánosság elé tárni.



Forrás: Hirado.hu