Dashboard
 
Az olvasottság nem publikus.
Hős fa küzd az Év fája elismerésért
8 éve
Hős fa küzd az Év fája elismerésért
Gyerekek - felnőtt munkával
8 éve
Gyerekek - felnőtt munkával

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Rádió
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Rádió
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
A lázadó fotós megrázó képei Párizsban

A lázadó fotós megrázó képei Párizsban

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2011. 09. 26.
Izgalmas évzárás a Petőfi Színházban
2019-12-07 12:57:00

Az év hátralévő részében is számos előadással, rendezvénnyel és különleges szilveszteri gálával várja

Hans Zimmer visszautasította Christopher Nolan új filmjét
2019-12-07 07:36:00

Hollywood legdominánsabb rendező-zeneszerző duója nem dolgozik együtt Nolen új filmjében, annak zeneszerzését

Sztorik, emlékek, gondolatok – Csoóri Sándorról
2019-12-06 18:27:46

Novák Ferenc „Tata” lesz a Csoóri szalon vendége december 10-én, kedden, 18:30-tól a Petőfi Irodalmi Múzeum

Villámlátogatás: Magyarországra érkezett Miklós
2019-12-06 07:10:59

Hírügynökségi jelentések szerint az éjszaka folyamán hazánk légterébe is belépett ismeretlen felségjelű

további bejegyzések a szerzőtől »

A szociofotó egyik első úttörője, sokak szerint egyenesen a műfaj megteremtője volt az amerikai Lewis Wickes Hine (1874–1940), akinek műveiből reprospektív kiállítás nyílt a párizsi Henri Cartier-Bresson alapítvány termeiben.

"Az első lázadó fotós" anyagát az amerikai George Eastman House őrzi, Párizs után, ahol december 18-ig láthatók ezek a képek, Madridban, majd Rotterdamban is bemutatják a társadalmi üzenetet tartalmazó felvételeket.



Európában főleg a fotósok és a társadalomkutatók emlegetik Hine nevét, de pontos, tárgyilagos, nem egyszer megrázó felvételeinek emlékét szinte mindenki őrzi, aki New Yorkban megfordult az Ellis Island-i múzeumban. Hine híres fotókon örökítette meg az ott létesült, ma már bezárt bevándorlási központban sorsukra, bebocsáttatásukra váró, a világ minden részéről érkezett, javarészt nincstelen, de reménykedő embereket, a tábor nehéz életfeltételeit.

Hine olyan szociológusnak tekintette magát, akinek kezében kamera van – írja róla a Rue89 francia online portál. Leginkább a múlt század elején az amerikai üzemekben foglalkoztatott gyermekek helyzetét, kizsákmányolását leleplező képei váltak ismertté. De nemcsak fényképezett: dokumentumokat tett közzé, pamfleteket írt, nyilvánosan is szót emelt sorsuk megjavításáért.

A kor technikájának megfelelően fekete-fehér fotókat gondosan megszerkesztette, meg is rendezte, különös erőssége volt a csoportképek beállítása: a múlt század elején nagyobb fontosságot tulajdonítottak az ilyen felvételek tartalmának, mint spontaneitásának. 1912-ben készült egyik híres képén szénválogató gyerekek láthatók, akik székeken ülve egy előadás nézőihez hasonlóan várnak arra, hogy felvillanjon a fotós vakuja. A széntől maszatos arcokat mintegy megfehéríti a vaku fénye, a helyiségbe a háttérből besütő nap szinte valószerűtlenné teszi a fotót – ez azonban nem változtat azon az erőn, amellyel ezek a kizsákmányolt gyerekek elszántan hírül adták sorsukat a kamerának.

1906-os az az éjféli felvétel, amely a brooklyni hídon sorakozó rikkancsfiúkat kapta lencsevégre, mint valamiféle éjszakai madarakat, akiket megmerevít a fény. Más képein mezőgazdasági napszámosokat vagy textilgyári munkásokat mutat be. Minden munkájából sugárzik az általa ábrázolt emberek sorsa fölötti felháborodás. Az ő szemében a fénykép eszköz arra, hogy változtasson életükön, megoldja társadalmi problémáikat. Manapság ezek a felvételek az első idők amerikai filmjeit idézik, az utcagyerekeket, a rendőröket, az áruházak hirdetéseit, az autózás kezdeteit.

Sok feketebőrű szerepel képein, de nem a faji kérdés, hanem a szegénység szempontjából. Emlékezetes egy 1908-as fotója, amely egy szuterénben élő tüdőbajos fekete férfit ábrázol, amint ágyán ülve a semmibe bámul. Ellis Island-i képein sem a különböző etnikumokat kívánta bemutatni, hanem a messziről érkezett nehéz sorsú családokat, amelyek tagjai nem egyszer felsorakoztak előtte, arcukon büszkeség, az új élet várakozása.

Az I. világháború után Hine a Vöröskereszt számára a Balkánon fotózott, a menekültekről készített fotói mintegy ráéreztek a későbbi, még nagyobb tragédiákra. Az Egyesült Államokba visszatérve Hine kamerája már nem annyira a társadalmi harcokra utal, utolsó korszakának képei inkább a fizikai munka szépségét dicsőítik – írta méltatásában a Rue89.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Google+ Tetszik
0
Franciaország Kiállítás Képző Fényképészet, fotó

Ajánlott bejegyzések:

  • Budapestre érkeztek a fáraó kincsei Budapestre érkeztek a fáraó kincsei
  • Zenes kiállítás a Várfok utcában Zenes kiállítás a Várfok utcában
  • Transzmisszió Erdélyben Transzmisszió Erdélyben
  • A szennyes ruhák titokzatos világa A szennyes ruhák titokzatos világa
  • Változások Kolozsváron Változások Kolozsváron

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr487901050

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kultúrpart programajánló

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 11-13h illetve 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Tovább a Facebook-ra

Legolvasottabb

  1. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  2. Megjöttek a meztelen hősnők
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. A forradalom egy holland fotós szemével
  5. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  6. Meztelenség és anatómia
  7. Meztelen fővárosiak
  8. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!
  9. Megdöbbentő fotók rabszolgákról
  10. Meztelen lányok, különös fotók

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter