A világ egyik része a civilizáció nehézségeivel küzd, a másik meg túlélésre játszik. Ezt próbálja elénk tárni Denis Villeneuve Wajdi Mouawad színdarabja alapján készült filmje. Sikerrel.

Miután Lebel közjegyző (Rémy Girard) felolvassa Jeanne és Simon Marwannak (Mélissa Désormeaux Poulin, Maxim Gaudette) anyjuk (Nawal - Lubna Azabal) végrendeletét, átad két borítékot is az ikreknek kézbesítésre – az egyik régóta halottnak hitt apjuknak szól, a másik a bátyjuknak, akiről nem is tudtak.



Jeanne a Közel–Keletre utazik, hogy megismerje családja történetét. Ugyan Simon, az ikertestvére nem akar ebbe a játékba belekeveredni, de nővére iránti szeretete annyira erős, hogy kisvártatva ő is megérkezik anyjuk szülőföldjére, ahol mindkettejüknek be kell látniuk, hogy anyjuk nem az a nő volt akit ők ismertek.

A film egy hosszú utazás és a gyökerek megtalálásának története, melyben a vallás, a tradíció és a politika keveredik, és forgatja fel az életet. Mit lehet tenni, ha anyánkról kiderül, hogy jó 15 évet ült börtönben, hogy van egy bátyánk, és apánk sem halt meg, mint azt hittük? Kemény kérdések és még keményebb válaszok születnek.



A több mint kétórás film két idősíkon halad, néhol összemosódik, mintha a történelem ismételné önmagát. Lassú snittek, és lassan kibontakozó történet, erős nőkkel és gyenge férfiakkal. Az anya háborúja és a lány útkeresése szinte összeér ahogy a két alak eggyé, majd újra különválik.

Ehhez jó segítséget ad a táj, mely oly kopár és nyomasztó, mint a lelkünk, ahogy nézzük a filmet, és közben azon gondolkodunk, hogy most azonnal csatlakozzunk-e egy civil szervezethez, mely azért harcol, hogy béke legyen a földön, vagy főbe lőjük-e magunkat, mert ez a világ a létező világok legrosszabbika.

Erre a film zenéje is rátesz egy lapáttal. A Radiohead és Grégoire Hetzel számai alatt nézzük az agyonlőtt kislányt és a sivatagban égő buszt.



Jeanne Marwan elveszetten bolyong az Golán-fennsíkon, próbálja megérteni, miért is vált anyja olyanná, amilyenné, és szembesül egyben azzal, hogy a múltja teljesen más, mint amit idáig hitt. Ikertestvére, Simon háttérbe szorul, karaktere nem tud kibontakozni, nem is tudunk meg róla semmit a film végéig, ahol kiderül, azért ő is képes arra, amire a testvére.

Ennek ellenére a nők viszik el hátukon a filmet: a tradíciókhoz a végletekig ragaszkodó nagymamától a politikai gyilkosságot elkövető anyáig, akit Lubna Azabal formál meg, megdöbbentő erővel.