A világ egyik legelszigeteltebb országának királya az Oxfordban végzett Dzsigme Keszar Namgjel Vangcsuk egy 21 éves polgárlányt vesz feleségül.
A 31 éves, Oxfordban diplomázott Dzsigme Keszar Namgjel Vangcsuk 21 éves polgárlányt vesz feleségül. Bhután jövendőbeli királynéja egy 700 ezer lelket számláló ország élére kerül férje oldalán. A menyegző alkalmából nemcsak a jegyeseknek dukál szép ruha, sok bhutáni új öltözéket és csizmát készíttet magának.
A királyi család azonban szolid ünnepséget tervez, külföldi királyi családok tagjait és államfőket sem várnak az eseményre. "Őfelsége kezdettől fogva egyszerű és hagyományos keretek között akarta tartani az ünnepségeket. Soha nem volt extravagáns, esküvője még csak nem is lesz összehasonlítható a brit királyi menyegzővel" - mondta a család képviselője.
Vangcsukot 2008-ban koronázták meg, a többségében buddhista ország akkor tért át a demokráciára. Az uralkodó szívesen kosárlabdázik, szenvedélyes hegyikerékpáros, nagy Elvis-rajongó. A nagy népszerűségnek örvendő királyi család közel áll népéhez, ezt bizonyítja az is, hogy Vangcsuk választottja polgári származású.
A menyasszony ruhája sem Párizsban vagy Londonban készül, Bhután fővárosában, Timpuban készíti két selyemszövő, anya és lánya. Bhután jövendőbeli királynéja feltűnő mintájú, geometriai formákkal díszített, túlnyomó részt sárgában és aranyban játszó ruhát visel majd. "Öltözékét természetéhez és annak jegyeihez igazítottuk" - magyarázta az egyik selyemszövő. "A piros például a tűz jele, a sárga a földdé.
Az ő eleme a föld, így a ruha is inkább sárga. Dzsecun Pema több kirát - a bhutáni nők jellegzetes öltözete - rendelt nyersselyemből. Ezek elkészítése több hünapot emészt fel és akár 2200 eurónak megfelelő összegbe is kerülhet. Az esküvőt festői helyen, Punakha kolostorban, két hegyi folyó összefolyásánál tartják. Az óriási épületegyüttes gyalogos hídon közelíthető meg. A népnek hét végén nyílik alkalma a fővárosi sportstadionban, hogy tánc- és zenei előadások kíséretében pillantást vessen az ifjú házasokra.
Bhután sokáig angol gyarmat volt, mind a mai napig a világ egyik legelszigeteltebb leginkább félreeső országa, amely a bevezette a bruttó nemzeti boldogságot a fejlettség mérésére. A cél ezzel az volt, hogy megmutassák, a gazdasági lemaradást Bhutánban ellensúlyozza az emberek más forrásból táplálkozó jóléte. Az országnak az 1960-as évekig nem volt saját valutája, még utcák sem létesültek. Az első tévéprogram 1999-ben indult. Bhután mind a mai napig ellenáll a kísértésnek, hogy megnyissa kapuit a tömegturizmus előtt, inkább kevés számú, de vastag tárcájú látogatót engednek be.
Forrás: Hirado.hu
