Van, aki csúnya szemmel néz rájuk, mert "hozzányúlnak" a népdalhoz, mások azonban elismerik, hogy a Csík Zenekar olyan népszerűségnek örvend, amilyennek folkzenekar eddig még nem igazán. Ezt bebizonyították a marosvásárhelyi koncerten, de szerte Erdélyben is fogják majd, a Csík Zenekar ugyanis eddigi leghosszabb erdélyi turnéjára érkezett.
Marosvásárhelyen kezdte hétállomásos erdélyi turnéját a zenekar október 19-én. Többek közt küküllőmenti népzenével kényeztette a Küküllőmentéről is érkezett közönséget, de természetesen nem maradtak el az jól ismert Csík Zenekar átdolgozások sem. Népi hangszereken keresztül szólaltatták meg többek közt Pressert, Hobót és Lovasit. "A zenekarnak az elsődleges célja az autentikus dolgok továbbéltetése, de mindemellett ugyanolyan fontosnak tartjuk, hogy vannak olyan kortárs könnyűzenei dolgok, amelyeket saját hangszerekkel előadva megint egy újat tudunk hozni" – mondta a zenekarról a hegedűs, Szabó Attila, a koncert pedig tükrözte is ezt. Újdonságként azonban a készülő lemezükből is hoztak ízelítőt az erdélyi közönségnek, s bár a Csík Zenekarnál ez szinte szokatlan, ezúttal vendégművész nélkül jöttek turnézni.
Az alternatív rockot is népzenei hangszereken játszó együttest bizony sokszor érték kritikák az általuk képviselt műfaj miatt. A zenekar énekesnője, Majorosi Marianna elmondta, ők csak folkrendőrségnek hívják az efféle kritizálókat. "A népzenének az a fajta megőrzése, amit ők gondolnak, számomra egy kicsit múzeum, mert nem szabad hozzá nyúlni. Holott a népzene – benne van a nevében is –, mindig formálódott, kétszer egymás után senki sem énekelte el ugyanúgy azt a dalt. Ha én a saját világomon világomon keresztül próbálom előadni, nem lesz olyan, mint a néni, akitől tanultam, mert ő is a saját világán keresztül adta elő. Én egy másfajta világot élek, és abból merítem, így nem kell olyan nagy figyelmet fordítani a folkrendőrségre sem" – vélekedik Majorosi Marianna.
A Csík Zenekar nem csak a közönség körében népszerű, a szakma is elismeri munkájukat, ezért több alkalommal is díjazták a zenekart. Többek közt a Magyar Örökség-díjat, a Kodály Zoltán-díjat és a Prima Primissima-díjat is magáénak tudhatja az együttes. Szabó Attila szerint a díjak arra jók, hogy az ember – vagy a zenekar – éppen megtett életútján bizonyos mérföldkövet mutassanak. Szabót Attilát a Magyar Örökség-díj lepte meg igazán, ami el is gondolkoztatta, hogy mikor is lett egy sima táncházas együttesből ilyen népszerű zenekar.
Magyarország egyik legismertebb és elismertebb zenekara Marosvásárhely után Csíkszeredában folytatja koncertkörútját október 20-án a Szakszervezetek Művelődési Házában, Sepsiszentgyörgyön 21-én lépnek fel a Szakszervezetek Művelődési Házában, Gyergyószentmiklóson 23-án a Művelődési Központ nagytermében, Székelyudvarhelyen 24-én a Művelődési Házban, Kolozsváron 25-én a magyar operában, míg Szatmárnémetiben 26-án az Északi Színházban. A koncertek mindenütt 19 órától kezdődnek.
Szász. Cs Emese interjúja a zenekarral itt.
