A magyar kultúra külföldi megismertetéséért és terjesztéséért a Magyar Köztársaság nemzeti erőforrás minisztere, Réthelyi Miklós a Pro Cultura Hungarica kitüntetést adományozta Pompéry Juditnak, a Berlini Szalon háziasszonyának, a berlini magyarság ismert, elismert és tevékeny képviselőjének. A közlemény komoly hivatalos tevékenységre utal, pedig - mint a kitüntetett az MTI-Pressnek elmondta - külön öröm számára, hogy a szakmai elismerést olyan munkáért kapta, amit több mint tíz éve legfőbb szenvedélyének tekint.
forrás: berlini-szalon.de
A kezdeményező nem is ő volt, a szalont megörökölte atyai barátjától, Balla Bálint szociológustól, aki az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem alapító tagja. A hetvenes években az ő ötlete volt, hogy lakására meghívja a Nyugat-Berlinbe érkezett magyar értelmiségieket, illetve azokat az ismerőseit, akiket érdekelhet a velük való beszélgetés. A két legelső vendég két erdélyi magyar író, Kányádi Sándor és Sütő András volt. Ebből alakult ki - többé-kevésbé évi két alkalommal - egyfajta szalontevékenység, amely azóta hagyománnyá vált.
Pompéry Judit bekapcsolódott az estek szervezésébe, és hamarosan lakása is az egyik fő helyszínné vált. Mintegy hét éve azonban immár egyedüli házigazda, és az egyre népszerűbb beszélgetéseknek is ő adta a Berlini Szalon nevet. Ezzel párhuzamosan a profilt is kibővítette. Az irodalom mellé a szalonba "beköltözött" a zene, a színház és a társadalomtudomány is. A beszélgetéseket felolvasások, házi koncertek, színi bemutatók, kiállítások és előadások egészítették ki, az egyetlen igazán kötött dolog a magyar vonatkozás.
A profil kiszélesítése maga után vonta az érdeklődés növekedését is, és ezzel párhuzamosan a szalonok gyakorisága is növekedett. Pompéry Judit évente immár négy vagy öt ilyen estet rendez, az átlagos vendégszám pedig meghaladja az ötvenet. Büszkén mesélte, hogy az eddigi legnagyobb számú közönség 68 fős volt, és minden vendégét le tudta ültetni. A vendégek száma függ attól is, hogy a beszélgetés magyar vagy német nyelven zajlik. Az esetek 70 százalékában a magyar a "hivatalos" nyelv, ha viszont németül folyik a társalgás, természetszerűen emelkedhet az érdeklődők száma. A meghívókat mintegy 300 barátjának, illetve ismerősének küldi ki.
És hogy kik a meghívott főszereplők, akikre a szalon kíváncsi? Az előadókat a többi között a DAAD német irodalmi ösztöndíj magyar résztvevői közül választja ki, olyan személyeket, akiket érdekesnek talál. De a "beszállítók" között van a Protestáns Magyar Szabadegyetem, ezen kívül pedig a személyes ismerősök szolgálnak "jobbnál jobb" tippekkel. De előfordul az is, hogy Magyarországról hív meg vendéget és a szalon rangjára utal, hogy ezért még gázsit sem fizet. Ilyen meghívott például a következő vendég, Kertesi Gábor közgazdász, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója, aki a hónap végén lesz a Berlini Szalon főszereplője.
Szinte lehetetlen felsorolni azokat a vendégeket, akik az elmúlt években a Berlini Szalon háziasszonyának beszélgetőpartnerei voltak. Az MTI-Pressnek ő maga is csak néhányat említett, köztük Granasztói Györgyöt, Magyarország első NATO-nagykövetét, Parti Nagy Lajos írót, a magyar és japán szakértő Ferber Katalin gazdaságtörténészt, Oplatka Andrást, a Neue Zürcher Zeitung korábbi magyarországi tudósítóját, az 1989-es határnyitásról szóló, Egy döntés története című, Németországban is megjelent nagy sikerű könyv szerzőjét vagy épp Kurtág György világhírű zeneszerzőt, akihez külön történet fűződik. Kurtág volt ugyanis eddig az egyetlen olyan előadó, aki elzárkózott az előzetes beszélgetés elől, és csak azt akarta tudni, hogy van-e a lakásban zongora. Van, de csak pianínó, ráadásul nagyon régi és frissen hangoltan is rossz - hangzott a válasz, de Kurtágot ez nem zavarta. Feleségével, Kurtág Mártával jött el a szalonba, és azonnal játszani kezdtek egy Bach-adaptációt. Mintegy 20 perc után Kurtág György egyedül folytatta, majd a meghívottaknak elmagyarázta zenei koncepcióját. Hosszasan, minden szünet nélkül, és a nem éppen szakközönség a zenepedagógiai előadást tátott szájjal hallgatta. Lenyűgöző élmény volt - emlékezett vissza Pompéry Judit, aki elmondta, hogy a közelmúltban a szalon rendkívüli eseménynek adott otthont. A legutóbbi, jubileumi, mégpedig 50-ik szalonest - ezúttal először - egy színházi előadás volt, mégpedig a Katona József Színház a Mennyekbe vágtató prolibusz című, Weöres Sándor verseiből készült összeállítása került bemutatásra a főszereplő, Fekete Ernő közreműködésével.
Mindezt hobbiból, kedvtelésből csinálja. - Érdeklődő, önző, egoista ember vagyok. Elsősorban engem érdekelnek vendégeim és azok szellemi termékei, ez motivál, ezért csinálom - jelentette ki. És ha a beszélgetésekből másoknak is öröme van, az "külön hab a tortán" - fogalmazott, hozzátéve, hogy kíváncsi természet, aki imádja meghallgatni a mindenkori másik felet. - Csak akkor ismerjük meg a világot, ha nyitottak vagyunk rá - jelentette ki, hangsúlyozva: az életben a legnagyobb luxusnak a függetlenséget tekinti, és ez vonul végig a Berlini Szalon tevékenységén is.
Amikor a kitüntetésről értesült, meglepődést és megtiszteltetést érzett. Szavai szerint hallatlanul jó érzés, hogy a szakmai elismerést olyan tevékenységért kapta, amelyet "csupán" hobbijának tekint.
Forrás: MTI
