Nemrég jelent meg a Partvonal kiadó gondozásában Susan Hill A fekete ruhás nő című könyve, mely eredetileg 1983-ban látott napvilágot.
A 174 oldalas regény egy kísértethistóriát mesél el, mely nem meglepő módon a szellemek fő lakóhelyén, Anglia kies tájain játszódik.
Arthur Kippst, a fiatal ügyvédet főnöke egy isten háta mögötti angol városkába küldi, hogy rendezzen egy hagyatéki ügyet. Arthur a halott ügyfél, a néhai Alice Drablow házába költözik be, hogy minden családi iratot feldolgozhasson. Nemsokára kiderül, hogy a kastély sötét és tragikus titkokkal van tele, a helyiek pedig a babonák világában élik mindennapjaikat.
Arthur akkor ijed meg igazán, amikor Mrs. Drablow temetésén a gyászolók között felfigyel egy fekete ruhát viselő, sápadt és beteges női alakra, akiről kiderül, hogy maga is rég halott. Valaha szép lehetett, ma már csak valami erős negatív érzelem lehel némi életet az arcába. Az a hiedelem járja a helyiek között, ahol megjelenik, ott hamarosan meghal egy gyermek. Érthetetlen és fájdalmas események veszik kezdetüket.
A történet nem bonyolult, a cselekmény decensen halad előre a maga útján. Stílusa az, ami megfogja az embert, bár minden valószínűség szerint inkább a nők élvezik majd a fiatal ügyvéd vidéki Angliában tett kirándulását.
A Jane Austen-es hangvétel, a részletes helyábrázolás, a vidéki emberek leírása beleviszi az embert a történetbe, üljön akár a reggeli HÉV-en, vagy este otthon egyedül. Bár a történet a XX. század elején játszódik, hangulatában ott van a XIX. század komorsága, a bezárkózott, egymással sem beszélő emberek, a rettegés a holtaktól, és persze a komor házak, az ablakokon süvöltő szél, az óraütések, és a kísértetek. A könyv sikerét jelzi, hogy megjelenése után színpadra is vitték, most pedig Daniel Radcliffe főszereplésével készül belőle film, melyet a tervek szerint 2012 elején mutatnak be.
Tökéletes olvasmány, ha csak szórakozásra vágyunk, kisgyerekes anyáknak azonban csak akkor ajánlott, ha el tudnak vonatkoztatni a saját gyermeküktől.
