Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
190 éve született a mester

190 éve született a mester

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2011. 11. 09.
Kurtág nemzetközi ősbemutató
2026-10-08 19:51:25

Élőben közvetíti a brit Gramophone és a Duna a Concerto Budapest október 11-i Kurtág-estjét a Zeneakadémia

Hétvégén találkozzunk Tállyán!
2026-09-18 01:49:19

Koncertek, színház, bor- és gasztro programok, futás, evezés, bányalátogatás, túrák, várják szeptember

Fesztivállal köszönti az őszt a Hagyományok Háza
2026-09-18 01:34:44

Idén ősszel először kel szárnyra a Fecskehajtó Fesztivál, a Hagyományok Háza új, kétnapos összművészeti

Formabontó módszer a zeneoktatásban
2026-09-15 16:14:24

Az Ördöngös Népzenetanodában a gyerekek azon az úton indulhatnak el, amelyen egykor a falusi zenészek tanultak:

további bejegyzések a szerzőtől »

Százkilencven éve, 1821. november 11-én (az akkor Oroszországban használt Julián-naptár szerint október 30-án) született Moszkvában Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij orosz író, a lélektani regény mestere, a "megalázottak és megszomorítottak" világának krónikása.

Apját, a moszkvai szegénykórház orvosát 1839-ben saját jobbágyai verték agyon, ami hatalmas traumát okozott Dosztojevszkijnek, epilepsziája is ekkortájt kezdődött. A pétervári Hadmérnöki Intézet hallgatójaként kezdett írni, első kisregényét, az 1845-ös Szegény embereket a kritika lelkesen fogadta. Az 1846 és 1849 közötti időszak pétervári témájú elbeszélései azonban mérsékeltebb sikert arattak.

1849-ben a francia utópista szocializmussal kacérkodó Petrasevszkij Kör tagjai között őt is letartóztatta a cári rendőrség. Golyó általi halálra ítélték, a vesztőhelyen azonban közölték, hogy a cár kegyelméből "csak" szibériai száműzetés vár rá. Az omszki erődbe került négy év kényszermunkára, majd Szemipalatyinszkban teljesített katonai szolgálatot. A száműzetés évei alatt vette feleségül a beteges és kissé egzaltált Maria Iszajevát, akivel hét évig élt boldogtalan házasságban.

1859-ben visszatérhetett Szentpétervárra. Dosztojevszkij börtönélményei hatására ekkor már mélyen hívővé vált, ifjúkori radikalizmusa helyébe a fennálló rend iránti tisztelet és az egyszerű emberek messiási küldetésébe vetett hit lépett. Vremja című lapjában jelentette meg a börtönévek iszonyatát felidéző Feljegyzések a holtak házából, majd a Megalázottak és megszomorítottak című regényeit. A siker lehetővé tette, hogy ellátogasson Angliába, Németországba, Franciaországba és Itáliába. Nem sokkal később szerelme, Polina Szuszlova oldalán újra külföldre utazott, hogy leküzdhetetlen játékszenvedélyét kielégítse - ebből az élményből született később A játékos című kisregénye.

1864-ben több csapás is érte: meghalt a felesége és a bátyja, lapját betiltották, sokat veszített a szerencsejátékon, erejét megfeszítve kellett dolgoznia, hogy tartozásait visszafizesse. 1866-ban befejezte Bűn és bűnhődés című regényét, amelynek alapötlete valószínűleg még a börtönévek alatt született meg benne. E művével vált világhírűvé, egyes kritikusok szerint ha csak ezt az egyetlen regényt írta volna, akkor is a világirodalom egyik legnagyobb alakja lenne.

1867-ben feleségül vette Anna Sznyitkinát, akivel regényei gyorsírásos lejegyzése során ismerkedett meg. Anna nagy szeretettel és melegséggel gondoskodott betegeskedő férjéről, külföldi útjaira is elkísérte. Az író Firenzében fejezte be A félkegyelmű című regényét, 1872-ben megírta egyik legnagyobb hatású regényét, a megtörtént esetet feldolgozó Ördögöket, majd - már hazatérése után - A kamaszt, amely saját bevallása szerint is gyengébbre sikerült a többi nagyregényhez képest.

Az 1870-es évek végén Dosztojevszkij egészsége megromlott, de még sikerült befejeznie A Karamazov testvéreket, amelyre egész életében készült. Néhány hónappal a regény megjelenése után, 1881. február 9-én Szentpétervárott meghalt.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Oroszország Irodalom

Ajánlott bejegyzések:

  • Az emberség ünnepe Az emberség ünnepe
  • Vecsei H. Miklós a Zsámbéki Nyári Színházról Vecsei H. Miklós a Zsámbéki Nyári Színházról
  • Erdő van idebenn: Tóth Marcsi az új Margó-díjas Erdő van idebenn: Tóth Marcsi az új Margó-díjas
  • Krasznahorkai László Nobel-díjas író világa Szentendrén – október végéig látható a Minduntalan kiállítás Krasznahorkai László Nobel-díjas író világa Szentendrén – október végéig látható a Minduntalan kiállítás
  • Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr597902372

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Legolvasottabb

  1. A 10 legütősebb drogos film
  2. Boribon és Annipanni - az első mese
  3. Színt vall a brutális gyilkos anyja
  4. Intim megágyazás...
  5. Elképesztő titkok derültek ki a királynőről
  6. Hogyan készítsünk vodkát?
  7. 10 emlékezetes televíziós kvízműsor
  8. Eltemették Fejtő Ferencet
  9. Jim Carrey mint ünnepi perverz
  10. 220 éves az első magyar kőszínház

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása