Az hajléktalanok élelmiszer-ipari hasznosításában látja a megoldást egy programtervezet.
Új javaslattal jelentkezett egy képviselőcsoport az élelmezési- és hajléktalanügyi problémák orvoslására. A diner/donor program segítségével egycsapásra megoldódhatnak a szociális gondok, és csökkenhetnek a társadalmi feszültségek a válság sújtotta régióban.Az egyre riasztóbb mélyszegénységi adatok nem csak Magyarországra jellemzők, a mutatók egész Európában kiábrándítóak. Ezen szeretne segíteni a képviselők tervezete, amelyet 2011 elejétől léphetne életbe Magyarországon.
A képviselőcsoport, melynek tagja több élelmezésügyi szakreferens, valamint metrogasztronómiai szakértő, hosszan tanulmányozta a közép-kelet európai tradicionális állattartási formákat, több tanulmányt is megjelentettek az ősi magyar külterjes, extenzív tenyésztési formáról, a ridegtartásról. A tapasztalatok azt mutatták, hogy az így tartott állatok – szürke magyar marha, racka juh, szalontai és bakonyi sertés stb. – bár rosszabbul szaporodtak, mint fedél alatt tartott társaik, sokkal értékesebb, finomabb és tápanyagokban gazdagabb táplálékot szolgáltattak. A képviselőcsoport tanulmánya kifejti, hogy ha az ősi magyar mintát a hajléktalanellátó rendszerek is magukévá teszik, úgy megvalósulhat az ellenőrzött, mind állat-, mind emberegészségügyi szempontból kifogásolhatatlan vágóembertartás.
A diner/donor (DD) elnevezésű programra önként jelentkezhetnek a hajléktalanok, vagy szociálisan hátrányos helyzetűek. Az adminisztráció és a teljeskörű élelmiszeregészségügyi vizsgálat után chipet helyeznek a programban résztvevők bőre alá, amelyet később a hatósági személyek leolvashatnak. A gondozók biztosíthatják a DD program részvevőjének a nyugodt utcai életmódot, a közterületen való életvitelszerű lakhatást, a napi kétszeri élelmiszeradagot, valamint az alkoholt, elsősorban sört. A főétkezéseket továbbra is javasolt a kukából megoldani, mivel ez változatos és tápláló, valamint költséghatékony, és bizonyos köztisztasági problémákat is megold. A donorok szállása továbbra is a város marad, de a nagyforgalmú utak, csomópontok helyett inkább zöldterületen, parkokban kerülnek elhelyezésre, mivel a légszennyezettség rontja az ételminőségüket. Megbetegedés esetén a szakhatóság dönti el, hogy a résztvevő folytathatja-e a programot, például az antibiotikumos kezelés kizárja ezt, mivel biztosítani kell az exportminőséget. A program végeztével a résztvevő „donorálja" az ellátást, azaz feldolgozásra kerül.
A képviselők elismerik, hogy bizonyos társadalmi rétegekben nyilvánvalóan ellenérzést szül majd ez ember élelmiszeripari felhasználása, ám meglátásuk szerint, csak idő kérdése, hogy a recesszió sújtotta euróövezetben széles körben is elfogadják az új termékeket. A diner/donor márka iránt egyébként több nemzetközi áruházlánc is érdeklődést mutatott, mivel az ő élelmiszer-egészségügyi alapelveiktől amúgy sem idegen a kísérletezés.
A marketingkommunikációs szakemberek egyszerű, emberközeli, szerethető, és olcsó termékként határozták meg a húskészítmények profilját, így talán már jövőre megjelenhet az áruházak polcain a csavargó szalámi és a koldussonka. A köznyelvben pedig új értelmet nyer az „emberes adag", valamint a „szociális érzékenység" is. Ez utóbbi – ha a módszer beválik – allergológiai szakkifejezéssé lesz csupán.
Ha még többet szeretne megtudni, kattintson a nyílra:
