Új-Zéland állatvilága jelentős változáson ment keresztül a telepesek által behurcolt patkányok és más idegen fajok hatására.

Számos faj kipusztult, mivel az újonnan érkezők kiszorították őket élőhelyükről – többek közt denevérek, gekkók és madarak, amelyek a virágos növények beporzóiként fontos szerepet töltöttek be az ökoszisztémában. Két amerikai kutató viszont kimutatta, hogy a betolakodók legalább részben képesek voltak átvenni ezt a feladatot.

David Pattemore és David Wilcove, a Princeton Egyetem (New Jersey) kutatói három őshonos erdei növény beporzását hasonlították össze Új-Zéland két régiójában, az invazív fajoktól mentes Little Barrier-szigeten valamint az Északi-szigeten, ahol számos őshonos beporzó faj kipusztult.

A kutatók arról számoltak be a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban, hogy az Északi-szigeten a 19. század közepén behurcolt patkányok (Rattus rattus) és a nemrég érkezett ezüstös pápaszemesmadár (Zosterops lateralis) részben átvette a három erdei növény beporzását.

Ez bizonyítja, hogy a behurcolt fajok legalább részben pótolni tudják a beporzást eredetileg végző fajokat – vonták le eredményeikből a következtetést a kutatók a Der Spiegel című német lap internetes kiadása szerint. Az újoncok ezáltal fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémák fenntartásában.

A most szerzett ismereteket figyelembe kell majd venni olyan programok során, amelyek a behurcolt fajok kiirtását veszik célba – írták a kutatók. Az invazív fajok persze soha nem lesznek képesek teljes mértékben pótolni az őshonos beporzókat, amelyek visszatelepítése az ideális megoldás. A beporzók világszerte jellemző fogyatkozása miatt azonban a növények egyre inkább az őket pótló új fajokra vannak utalva.

Forrás: MTI