Egy morbid véletlennek köszönhetjük a világ legrangosabb elismerését.
Nobel jólelkűségének érdekes eredete van. 1888-ben Alfred Nobel testvére, Ludvig meghalt. Egy francia újságíró összekeverte a két testvért és „A halálosztó halott” címmel megjelent egy cikk, melyben Alfred Nobel életét összegezték. Nobel ekkor szembesült azzal, hogy miként fognak rá emlékezni és elhatározta, megváltoztatja ezt a képet.
A legendás tudós és feltaláló 1896-ban halt meg San Remo-i villájában, 63 évesen. Pár évvel később, 1900-ban létrejött a Nobel Alapítvány és 1901-ben kiosztották az első fizikai, kémiai, orvosi, irodalmi és béke Nobel-Díjakat.
A fenti kategóriákhoz 1969-ben csatlakozott a közgazdaságtani díj is, melyet a Sveriges Riksbank pénzintézet alapított a tudós tiszteletére. Ugyan elméletileg ez utóbbi nem tartozik hivatalosan a Nobel-díjak közé, kiosztásuk ugyanakkor történik és a többihez hasonlóan ez az adott tudományterület legrangosabb elismerése.
A béke Nobel-díjat a norvégiai Oslo-ban adják át, míg a többi kategória nyerteseit Stockholmban, Svédországban díjazzák. Az elismerés mellé jár egy arany medál, egy oklevél, és egy bizonyos pénzösszeg, melyet minden évben a Nobel Alapítvány bevételei alapján határoznak meg. 2011-ben a díjazottak egyenként 10 millió svéd koronát (kb 320 millió Ft) vihettek haza.
