A Dunky fivérek és a film, avagy a kolozsvári némafilm aranykora címmel nyílt kiállítás az Óbudai Múzeumban szerdán. Az intézmény kávézójában megtekinthetők a kiállítás rendezőjének, Izsák Máriának a fotói is a 2004-ben elhunyt Bubik István színművészről.

"Mindenki, aki ezeken a fotókon szerepel, rendezte vagy játszotta a megidézett filmeket" - fogalmazott Izsák Mária, aki szerint így a látogatók beazonosíthatják a standfotók szereplőit.
A fotós elmondta: a Dunky-fotográfiák egyedülállóan jó minőségben maradtak fenn. "Érdemes megnézni milyen míves alkotások ezek, hogy a szárazpecsétjük milyen szépen kidolgozott" - emelte ki Izsák Mária, aki arra is kitért, hogy a tárlattal a fotótörténet egy elfelejtett korszakára hívják fel a figyelmet. "A filmtörténetben ugyan ismertek voltak ezek a képek, de senki nem vizsgálta őket a fotótörténet szempontjából" - jegyezte meg.
Tavaly Miskolcon nyílt kiállítás a képekből, akkor katalógust is készítettek hozzá, majd a Műcsarnokban mutatták be Dunky Kálmán és Dunky Ferenc fotóit - idézte fel a kiállítás rendezője.
Rámutatott, hogy a Dunky fivérek Kolozsvár legnevesebb műtermi fotósai voltak, Janovics Jenő, a kolozsvári nemzeti színház igazgatója kérte fel őket a születőben lévő filmgyártás dokumentálására. "Ez lett a kolozsvári némafilm aranykora" - emelte ki Izsák Mária, majd hozzátette: a némafilmekből csupán egy maradt meg az utókornak.
A Bubik című tárlatról elmondta, hogy iskolai feladatként kezdte el Bubik Istvánt fényképezni egy véletlen találkozás után. Tíz év múlva újra találkoztak, ekkor három hónapig dolgoztak együtt. "Mint alkotót, munka közben próbáltam őt megörökíteni. A második fotózás végén megegyeztünk, hogy tíz év múlva megint fényképezni fogom őt, de sajnos erre már nem kerülhet sor" - tette hozzá Izsák Mária.
A kiállításokat Lovas Lajos, a MaNDA főigazgatója nyitotta meg. "A világot folyamatosan meg kell menteni. A világot állandóan az elmúlás veszélye fenyegeti, a saját memóriánk és közös emlékezetünk börtönébe vagyunk bezárva" - fogalmazott beszédében Lovas Lajos, aki szerint mindenki, aki megpróbálja kiszabadítani a közös emlékezetet ebből "börtöncellából", az hősnek tekinthető, így Izsák Mária is.
Forrás: MTI