Milyennek képzel el az ember egy német képzőművészt? Nyilván precíznek. Wolfgang Laib valóban annak tűnik...

A Feketeerdőben élő képzőművész emellett vonzódik a természetes dolgokhoz, és különös alkotásait csak és kizárólag organikus anyagból hozza létre. Művészete lassan és aprólékosan jön létre, és a rituális folyamatok fontos részét képezik az elkészült műveknek – ahogy a befogadásuknak is.

Laib szívesen dolgozik például rizzsel és virágporral is, ahogy tette legutóbbi, és mindeddig legnagyobb alkotása, a Határtalan óceán létrehozásakor. A német származású művész a chicago-i School of Art Istitute-ban állította ki a 30 ezer apró rizskupacból és hét halomnyi pollenből álló alkotását. A rizs- és virágporhalmokat lassú és akkurátus munkával helyezte el a kiállítótér padlóján, és remélhetőleg nem ér majd olyan szomorú véget, mint a nemrég feltakarított mű.

Az alkotó által használt alapanyagok egyik különlegessége, hogy Laib a virágport maga gyűjti a háza körül fekvő mezőkről, majd üvegedényben tárolja, színezi, esetleg szétszórja.

A művész korábbi munkái között szerepel a Tejkő, ami egy téglalap alakú márványlap, amelyre a művész egy vékony rétegben tejet önt, és ettől a kő puhának és fényesnek látszik. Ha kiállítják a munkát, igen sok problémát szokott okozni a kiállítás munkatársainak, ugyanis minden nap meg kell tisztítani a márványt, és újabb adag tejet önteni rá, hogy az meg ne rothadjon.