Színes, először papír, majd hús-vér emberkék lepték el a Reménység Házát múlt hétvégén, december 9-11 között.
A Brassói Református Ifi által szervezett ifjúsági találkozón közel 120 fiatal vett részt Brassóból, Kőhalomból, Nagymohából, Sepsiszentgyörgyről, Olthévízről, Komollóról és Héjjasfalváról. A legközelebbieket, a négyfalusi bagázst csupán egyetlen ember képviselte megvédve ezzel becsületüket.A találkozón a színvonalas muzsikát, a zenés bizonyságtételt a kolozsvári Győzelem missziós csapat biztosította, melynek néhány tagja teológiai hallgató.
Az első nap áhitattal és köszöntőbeszédekkel kezdődött. Meglepő módon nyoma sem volt unalmas, elkoptatott frázisok ismételgetésének. Nemes Emil segédlelkész kicsik és nagyok, 11 és 22 évesek számára egyaránt érthetően és élvezhetően adta át Isten üzenetét, hogy külön-külön mind értékesek vagyunk, de ez az Istennel való közösségünkben nyilvánul meg.
Ménessy Miklós lelkipásztor, mint a rendezvény házigazdája arra hívta fel a figyelmünket, hogy ne simuljunk és fásuljunk bele a világba, ne értéktelenedjünk el. Lehetünk divatosak, mint mindenki más, hallgathatunk modern zenét, mint mindenki más, de a plusznak, ami bennünk van, a hitünknek meg kell mutatkoznia!
Kocsis András, az IKE (Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület) alelnöke bemutatta az egyesület jövő évi programtervét, arra biztatva mindenkit, hogy minél több ilyen jellegű rendezvényen vegyen részt.
A pénteki nap utolsó mozzanata az ificsoportok bemutatkozása és a játékest volt, ahol végképp feloldódott a hangulat.
A szombatot Iszlai Kamill lelkipásztor áhitatával indítottuk, majd Bartos Károly lelkipásztor érdekfeszítő előadását hallgathattuk meg a találkozó témájáról, a Banda vagy közösség? kérdésről.
Ki gondolná elsőre, hogy a banda nem feltétlenül cigis, drogos, piás társaság? Ha így lenne, értelmetlen lett volna a témaválasztás, hisz „mi nem vagyunk züllöttek”, minket az közvetlenül nem érintene. A banda mindössze lazább kapcsolatokra épülő csoport, az ide való tartozást szintén meg kell tapasztalni ahhoz, hogy értékelni tudjuk a kereszyén közösség fontosságát, azt a közeget, ahol nem csak a közös témák, problémák, azonos stílus stb., hanem az Istenbe vetett hit köti össze az embereket.
A kiscsoportos beszélgetés során még inkább elmélyülhettünk a témában. A rövid déli szieszta után alternatív tevékenységek közül választhattak kedvükre valót a fiatalok. Volt aki sakkozott, asztaliteniszezett, a nagyobb labdákat kedvelők fociztak, kosaraztak, a kézügyességgel rendelkezők pedig Kassay Judith tiszteletesasszony vezetésével origamiztak.
Este Mezei Sándor teológiai hallgató tartott áhitatot, ezt követően a Brassói Református Ifi a Kezek című pantomimjét adta elő, majd a Győzelem missziós csoport koncertezett. A szombati napot karaoke és élőzenés buli zárta.
Vasárnap a Belvárosi Református Templomban volt a találkozó záróünnepsége egy interaktív ifjúsági istentisztelet keretén belül, melyet Imreh Jenő segédlelkész tartott. Hogy sokan kivettük a részünket az istentisztelet lebonyolításában, imádságokat mondtunk stb. megerősítette bennünk az Istenhez való tartozás érzését. Végül már csak a rövid városnézés maradt hátra, és a programban meghirdetett „könnyes búcsú”, amely bár eleinte mindenkit megmosolyogtatott, nem állt távol a valóságtól.
Kocsis András a szervezőknek csak ezt mondta: „Legyen ez egy kezdet számotokra!” Úgy legyen!
Ez a találkozó nagy összefogás eredménye. Emil, Jenci és Matyi szakértelme nélkül nem jött volna össze. Köszönjük számos cégnek, civil szervezetnek és magánszemélyeknek a hozzájárulását, de mindenek előtt a Reménység Házának és a Belvárosi Református Egyházközségnek a támogatást.
Isten áldásával jövőben ismét megszervezhetjük a Brassói Ifjúsági Találkozót, amelynek már hagyománya, és visszatérő résztvevői lesznek, akik élő keresztyén közösséget alkotnak. Soli deo gloria!
A hangulatot körülírni nem lehet, talán a képek segítenek az illusztrálásában.
