Lelopták az esernyőt az első horvát újságírónő, Marija Juric Zagorka köztéri bronzszobráról Zágráb belvárosában, a tettest keresi a rendőrség.
A zágrábi rendőrök szerint a szobor súlyos megrongálása az újév első két napjában történhetett, de a tettesről vagy a tettesekről még nem tudnak semmit. Az újságírók annak örülnek, hogy csak az esernyőt vitték el, a szoboralak sértetlen maradt. Zagorka emlékműve nemcsak szobor, hanem a város kulturális örökségét is jelenti. Az emlékmű a város tulajdona, így a helyreállítási költségek is Zágrábot terheli – jegyezte meg az egyik portál.
Marija Juric Zagorka az egyik legolvasottabb író, valamint az első horvát újságíró volt, akinek a szobrát, Stjepan Gracan alkotását 1990-ben állították fel a régi Zágráb szellemét őrző Tkalciceva utca elején levő terecskén.
Zagorka volt az első professzionális újságíró és író Horvátországban a 19. század végén. Szintén ő alapította és szerkesztette az első női lapot, a Zenski Listet (Női lap). Újságírói pályafutása előtt anyai nyomásra férjhez ment egy magyar vasúti tisztviselőhöz, Mátrai Andráshoz, és 1892-ben Szombathelyre költözött, de három év múlva elvált és hazament. Később volt még egy házassága egy horvát újságíró kollégájával, az a kapcsolat 10 évig tartott.
1896-ban jelent meg első cikke az Obzor (Szemle) című lapban. A szerkesztőségben külön szobát kapott, hogy idegen ne láthassa, hogy női újságíró dolgozik a lapnál és írásai is csak név nélkül jelenhettek meg. Zagorka egész életében harcos újságíró volt, védte a nők jogait, és szót emelt a magyar és a német befolyás növekedése miatt, tudósított Budapestről és Bécsből is.
Marija Juric Zagorka mintegy 35 regényt, köztük történelmi históriákat írt, több színdarabját is előadták. A Gricka vjestica (Gricsi boszorkány) című, hét részből álló regényciklusát először a Male Novine című lap közölte 1912 és 1914 között folytatásokban. Írásainak nyelvezetén nyomot hagytak a magyarországi évek, mert sok magyar eredetű szót használt.
Forrás: MTI
