A 21 éves kora óta súlyos betegséggel küszködő, világhírű fizikus vasárnap ünnepli 70. születésnapját. A Cambridge Egyetem nyilvános szimpóziummal tiszteleg a tudós előtt.
A tudós 1988-ban hívta fel magára a figyelmet "Az idő rövid története" című könyvével, mely a világegyetem egyszerűsített áttekintése. Több mint tízmillió példányt adtak el belőle világszerte. Későbbi elméletei forradalmasították az olyan elméletek modern ismereteit, mint a fekete lyukak és az univerzum születéséről szóló Nagy Bumm-teória.
Születésnapja alkalmából a Cambridge Egyetem nyilvános szimpóziumot tart „Az univerzum állapota” címmel, melyen 27 vezető tudós – többek között Hawking – is felszólal. Hawking 30 éven át foglalta el azt a matematikai posztot az egyetemen, mely korábban Sir Isaac Newtoné volt. 2009-ben ment nyugdíjba ebből az állásból, jelenleg az egyetem Elméleti Kozmológiai Központjának vezetője. Hawking mindezt annak ellenére érte el, hogy 1970 óta gyakorlatilag teljesen le van bénulva és kerekes székhez kötve éli életét. Huszonnégy órában vigyáznak rá, ő pedig számítógép, infravörös érzékelő és egy hangszintetizátor segítségével kommunikál.
Szemüvegén infravörös érzékelőt helyeztek el, mely észleli Hawking arcának azon rezdüléseit, amelyekkel a számítógépes képernyőn megjelenített szavakat választja ki. Ezeket aztán a szintetizátor mondja ki. Egyetlen mondat akár 10 percbe is telhet a tudósnak, aki így négy éven át írta legújabb könyvét, "A nagy terv"-et.Személyi asszisztense, Judith Croasdell rendkívüli embernek írta le főnökét. "Kommunikációs módja frusztrálóan lassúnak tűnhet a legtöbb embernek, de ő nem engedi, hogy ez gátolja gondokodását." Elmondása szerint Hawking általában hatalmas reggeli és a hírek elolvasása után érkezik az irodába. "Nem korai kelő, de általában este 8-ig is bennmarad."
Hawking néhány kedvenc tévésorozatában is szerepelt, többek között A Simpson családban és a Star Trekben. A Simpson családban látott karakteréből akciófigura készült, mely saját egyetemi irodájának asztalán is megtalálható. Kitty Ferguson, aki már két biográfiát is írt a fizikusról azt mondja, Hawking fanyar humorral rendelkezik, és számítógépét is beprogramozta, hogy felelni tudjon azoknak az idegeneknek, akik rákérdeznek, hogy ő Stephen Hawking-e. „Nem, de gyakran összekevernek vele” – mondja szintetizátora.
A motoros neuron betegség az izmokat kontrolláló sejteket támadja meg. A betegek mindössze 10 százaléka él tovább egy évtizednél, a várható élettartam általában kettő-öt év azt követően, hogy az elmosódott beszéd és az izomgyengeség tünetei megjelentek. Azonban a fiatal korban megbetegedett embereknek hosszabb túlélési esélye van. Asszisztense szerint, Hawking orvosa nem nyilatkozik a tudós állapotáról a sajtónak.A betegség Hawkingnál sokkal lassabban halad előre, mint a legtöbb betegnél. Al-Chalabi és kollégái a tudóstól és más betegektől származó DNS-mintákat elemzik, hogy van-e valami furcsaság Hawking állapotát érintően, esetleg valamilyen genetikai mutációk megmagyarázhatják-e hosszú túlélését, illetve ezek az információk segíthetnek-e más betegeknek. Egyes szakemberek szerint az a gondozás, amit Hawking kap - és mely a nap 24 órájában mintegy tucatnyi ápolót ölel fel - hosszabbíthatta meg életét.
Hawking maga azt állítja, igyekszik nem gondolni korlátaira. Weboldalán leírja: „Gyakorlatilag egész felnőtt életemben motoros neuron betegséggel küszködtem. Ez mégsem gátolt meg abban, hogy nagyon szép családom legyen, és sikeres legyek a munkámban. Igyekszem annyira normális életet élni, amennyire csak lehet, és nem gondolni az állapotomra, vagy sajnálkozni olyan dolgok miatt, amelyek elvégzésében meggátol és amelyek nem is olyan számosak.” Hawking kétszer nősült, három gyermeke és három unokája született. 2007-ben súlytalansági repülésen vett részt Floridában, ahol 40 év elteltével először hagyta el kerekes székét.
Forrás: Hirado.hu
