"Massachusetts lelke - Amerika lelke." - szól az amerikai mondás, a történelem pedig igazolja, hogy a New England-i állam az USA egyik leggazdagabb kulturális központja. Massachusetts szíve pedig az állam fővárosa, Amerika egyik legrégebben alapított települése, Boston.
Első az elsők között
Boston városa az első amerikai városok egyike volt. Puritán telepesek alapították 1630. szeptember 17-én abban a reményben, hogy ez lesz a keresztény élet városmodellje, ahogy ők nevezték, a Város A Hegyen, ezzel is jelezve a közösség szövetségben áll Istennel.
Boston jelentős történelmi események színtere volt, különösen az Amerikai Függetlenségi Háború idején. A Bostoni sortűz, melynek során a brit hadsereg katonái belelőttek a Boston utcáin tüntető tömegbe, meghatározó előzménye volt a háborúnak. A Teatörvény bevezetése utáni Bostoni teadélután eseményei 1773. december 16-án pedig lavinaként indították el az Amerikai Függetlenségi Háború történéseit.
A 21. század elejére Boston az Egyesült Államok egyik legfontosabb politikai, műszaki, de elsősorban szellemi központjává fejlődött és egy pillanatra sem okozott csalódást azoknak az ősöknek, akik kedvenc városukat becenevek sorával illették az évszázadok során.
Boston, a Hub
Boston már alapításakor különleges kapcsolatot tartott fenn az Istenekkel és ez a feltörekvő igény később sem hagyott alább. A Puritán Város, ahogy a honalapító atyák nevezték, a Függetlenségi Háború idején a Forradalom Bölcsője lett, a 19. században pedig az Eszme Városa. A bostoni székhelyű világhírű sportklubok (Boston Red Sox, Boston Celtics, New England Patriots) pedig elnyerték a városnak a Bajnokok Városa becenevet. Boston mindezen érdemek ellenére mindig is az ész, a tudás, az intellektus fellegvára maradt. A Hub.
Boston számára a legmegtiszteltetőbb mégiscsak az az elnevezés, mely az ókori Athénhoz hasonlítja a Massachusetts-i várost. Befolyása a társadalomra, a közéletre, az irodalomra, a zenére, a kultúra szinte valamennyi ágára athéni magasságokba emeli a várost. A Bostonból származó hírességek hosszú sorából csupán néhány név: Benjamin Franklin, Louisa May Alcott, Edgar Allan Poe, Jack Lemmon, Donna Summer, az Aerosmith, Mark Wahlberg, Leonard Nimoy. Boston reputációja, mint szellemi központ, a városban működő több mint 100 felsőoktatási intézmény, főiskola és egyetem magas szintű oktatói és kutatói munkájából is ered. 250 ezer diák fiatalos energiája, lendülete, tudásszomja adja Boston arculatának tipikusan intellektuális jellegét. Általános egyetemek, orvosi, művészeti szakok, jogi és üzleti karok várják a hallgatókat. Közülük vitathatatlanul a leghíresebb a Harvard Egyetem.
A Harvard Egyetem, mely nevét első támogatójáról, John Harvard-ról kapta, tagja a 8 egyetemet (Brown, Columbia, Cornell, Dartmouth, Princeton, Pennsylvania, Harvard és Yale) tömörítő Ivy Leauge-nek (Borostyán Liga). Az 1954-ben létrehozott szövetség ugyan a keleti part egyetemeinek sportban való együttműködését hivatott szolgálni, mindenki tudja, hogy a Liga tagjának lenni többet jelent ennél. A nevezett egyetemekről kikerülő fiatalok Amerika elitjét képviselik, az egyetemek pedig akadémiai szintű oktatást biztosítanak, nemzeti és nemzetközi szintű eredményeket ígérve. A képzés színvonalát a válogatott pedagógus gárda biztosítja. 1974 és 2009 között 19 Nobel-díjas és 15 Pulitzer-díjas professzor tanított a Harvard Egyetemen, mely ezáltal 2003 óta vezeti az Academic Ranking of World Universities (ARWU) összesített ranglistáját. A Harvard-ot gyakran éri az a vád, hogy durván szelektál a diákok között, azonban az itt végzettek impozáns listája elhomályosítja az egyetem ellen felhozott érveket. Ismét csak néhány név, hisz az egyetem volt növendékei között százával találkozunk híres politikusokkal, művészekkel, kutatókkal. A Harvard öregdiákjai között elnökök (Rutherford B. Hayes, Theodore Roosevelt, Franklin Roosevelt, John F. Kennedy, Al Gore, George W. Bush, Barack Obama), kormányzók, üzletemberek (Bill Gates), írók (T. S. Eliot), a zenei világ hírességei (Leonard Bernstein), színészek, a művészvilág ismert személyiségei (Conan O'Brien, Jack Lemmon, Natalie Portman, Mira Sorvino, Matt Damon, Tommy Lee Jones) és egy fiatalember, bizonyos Mark Zuckerberg neve is szerepel.
Mark Zuckerberg, a Facebook atyja ugyan nem volt elragadtatva az ötlettől, hogy még életében film készüljön róla, egy bizonyos, a Harvard Egyetemet és Bostont újra a figyelem középpontjába helyezte. A Harvardról, az egyetem elit klubjairól, a diákok életviteléről mindig is legendák kerengtek. A film mindenki számára bepillantást engedett az ősi falak közé. Boston, a Harvard-i Házrendszer, a Klubok működése nemcsak szóbeszéd, legenda, de élő, inspiráló tényező, olyan eleven erejű hajtóerő, mely Zuckerberg-en keresztül örökre megváltoztatta az Internet, a közösségi világháló arculatát. Egy olyan városban, amely az intellektus központja, ahol elsőnek lenni valamiben szinte kötelező, egy olyan egyetemen, amely elnökök sorát nevelte ki, ahol a klubokba csak a kiválasztottak juthatnak be, egy olyan társadalmi helyzetű fiatalember, mint Zuckeberg, csakis valami igazán naggyal, maradandóval léphetett ki az ismeretlenségből.
A Final Club-ok, olyan közösségi csoportok a Harvard Egyetemen belül, melyek csak egynemű tagokat vesznek fel tagjaik közé, vagyis vannak fiú és lány klubok. A név abból ered, hogy a klubok alapításakor csupán az utolsó egyetemi évben csatlakoztak a fiatalok. A fiú klubokból 8 (a A.D., a Delphic, a Fly, a Fox, az Owl, a Porcellian, a Phoenix és a Spee), míg a lányoknak fenntartott klubokból 5 létezik (a Bee, az Isis, a Pleiades, a Seneca és Sabliere). Valamennyi férfiklub saját épülettel rendelkezik a Harvard Square-en, melynek értéke külön-külön is több millió dollár. A Harvard 1984 óta nem ismeri el ezeket a klubokat, mint az Egyetem saját klubjait, annak ellenére sem, hogy a legtöbbjüket a 18. században alapították. A Final Klubok szexisták, önös érdekeket előtérben tartó, szelektáló, magánkézben levő csoportok, így tán az sem meglepő, hogy a tagok többsége fehér, heteroszexuális, gazdag fiatal. A szelekció része az úgynevezett "punching", vagyis különböző tesztfeladatok elvégzése. A klubokban zajló életről csupán kósza hírek, pletykák keringenek, de ezek szinte valamennyien erős szexuális felhanggal rendelkeznek és gyakran szexuális bántalmazásokról is szól a fáma.
A Social Network film fikcionális Zuckerberg-jét a Final Club-ok inspirálják. Arra ösztönzik, hogy web project-jei által szerezzen hírnevet magának, legjobb barátját pedig a Klubba kerülés körül kialakuló bonyodalom miatt zárja ki a Facebook alapítói közül. A valóság azonban ennél egyszerűbbnek bizonyul. A valódi Zuckerberg-et nem különösebben érdekelték a Final Klubok, jóval inkább a siker és a lányok, s ebből egy olyan városban, mint Boston, mindig akad, ha merész és nagyra törő vagy.
A Social Network sikere óta természetesen megnőtt a város turizmusa. A látogatók, különösen a fiatal nemzedék képviselői, a titokra kíváncsiak. Milyen az a város, ahol Zuckeberg töltötte egyetemi éveit? Honnan indult a Facebook fenomenális sikere? Boston a turistákkal is előkelően bánik, melyre egyik beceneve, a Sétáló Város is utal. Boston nevezetességeit könnyen bejárhatjuk gyalogszerrel. Boston-t megismerni a legkönnyebben a 4 km-es Freedom Trail-en (Szabadság Ösvény) végigjárva lehet, melynek vörös kockakövei keresztülhaladnak a város történelmi nevezetességein. Túránkat érdemes a Boston Common-nál, a város legrégebbi parkjánál kezdeni. Az út során találkozunk a Faneuil Hall épületével, mely 1742 óta vásártér és gyülekezőhelyként szolgált. A közelben mindenképp tekintsük meg a Quincy Market épületét, ahol napjainkban fesztiválokat, kulturális összejöveteleket tartanak.
Forrás: BBC
