Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Űrváros nyílik a Duna-parton

Űrváros nyílik a Duna-parton

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2012. 01. 27.
Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál
2025-06-27 09:00:33

Ismét lángra lobban Sukoró Szent Iván-éji tüze! A nyári napforduló alkalmából koncertek, táncház és

további bejegyzések a szerzőtől »

Lukoviczky Endre festőművész több mint négy évtizede él és alkot Szentendrén, így korántsem meglepő, hogy két éven belül már második kiállítása látható a Duna-parti piktorvárosban.

Február 3-ig a BIG galériában tekinthetők meg a művész kozmikus és ugyanakkor nagyon földi témák köré épülő szín- és formakonstrukciói, de kisugárzásuk aligha szűnik meg a záráskor. Nézői és résztvevői közül sokan lesznek, akik akár még hosszú évek múlva is emlegetni fogják a látványt, vagy azt, amire őket magukat ihlették a térben lebegő talányos tornyok, kockák, hasábok, amelyeket hol beszív, hol kilök a végtelen. Mindaz, amit a festő a cím két szavával foglal össze: ŰR - VÁROS.

Nagy robbanás 1993 (olaj, vászon, 130*170 cm)

A BIG nem mindennapi kiállítóhely

A betűszó a Barcsay Iskola Galéria név rövidítése, a szentendrei lakótelepi iskola 1994-ben vette fel a város meghatározó fontosságú alkotójának nevét. Ez nem maradt puszta formaság: mint Hann Ferenc művészettörténész írja, a BIG kezdettől fogva Szentendre egyik legjobb, igen érdekes kiállításokat bemutató helyszínévé vált.

Kossuth-díjasok, országosan és nemzetközileg elismert művészek szerepeltek itt műveikkel, elegendő Deim Pál, Jankovics Marcell, Korniss Dezső, Balogh László, Aknay János, Kótai Tamás és természetesen a névadó Barcsay legjobb konstruktivista hagyományokat képviselő munkáit, az "örök gyermek" Gross Arnold játékos grafikáit, a Remsey-dinasztia bábuit vagy Keresztes Dóra meseillusztrációit említeni az első évekből. A sor hosszú.

Estére már kiállítási tárggyá váltak

Pedig a Barcsay Jenő nevét viselő általános iskola nem művészeti szakiskola, csak éppen Szentendrén működik, ahol a levegőben van a festészet és az alkotás, könnyű elérni a nagy mestereket. Lukoviczky Endre is örömmel tett eleget a meghívásnak, amelyet az iskola által létesített Barcsay Alapítvány azzal is alátámasztott, hogy Mazányi Judit művészettörténész életmű-bemutató írásával elegáns, kiváló kivitelű katalógust készíttetett a bemutatásra kiválasztott művekről.

A BIG fennállásának idestova két évtizede alatt a város rangos művészkolóniájában is fogalommá vált a névadó születésének évfordulójára időzített találkozás az ifjúsággal. Az alkotásait bemutató művészen kívül ugyanis évről évre számos szentendrei alkotó működik közre a rendezvény sikerében.
Ők a vernisszázs napján reggel 9-től délig egy-egy osztályban vezetnek művészeti alkotó gyakorlatot, ki-ki a maga "szakmájának" megfelelően: festeni, szobrászkodni, patchworköt készíteni, bábút gyártani, kerámiát formálni, formát hajtogatni tanítják a 6-14 éves fiúkat és lányokat. A témát idén Lukoviczky Endre és mint mindig, Barcsay Jenő valamelyik munkája adta, a diákok saját elképzeléseik szerint készítették el azt, ami eszükbe jutott róla. Osztályonként a legjobb művek - összesen vagy száz munka - estére már kiállítási tárggyá is váltak: az "igazi" tárlattal szomszédos teremben a gyerekalkotók tehetséges munkái láthatók, névvel, címmel, feltüntetve foglalkozást irányító mester nevét is.

Nem általános iskolai fokon

Torbáné Ballagó Zsuzsa igazgatónő, aki 1989 óta vezeti a ma 800 kisdiákot befogadó általános iskolát, szívesen eleveníti fel, hogy 1992-ben szándékosan azzal a céllal keresztelték el Barcsay Jenőről az intézményt, hogy a művészeti nevelésben többet nyújthassanak egyszerű rajzóráknál, élni tudjanak azzal a lehetőséggel, hogy városukban számos - ma mintegy kétszáz - művész él.
A galéria létrehozása két évvel később ugyanezt szolgálta, rögtön melléjük állt több fiatal művész, elsőként Bereznay Péter és Vincze Ottó, meg a szervező menedzser, M. Göndör Éva, akik azóta is közreműködnek a szakmai és szervezési kérdésekben. Mára a galéria vernisszázsai érdeklődéssel várt előadóművészeti és társasági eseményt is jelentenek, bensőséges hangulatú fogadással - az iskola névadójának születési évfordulójához és a magyar kultúra napjához kapcsolódóan.

A műsort minden alkalommal a meghívott művész kívánságaihoz alkalmazkodva állítják össze. Lukoviczky Endre és ugyancsak festőművész felesége, a kiállítást megrendező Bálint Ildikó azt kérték, hogy az ütőhangszereken játszó Gacsályi Róbert fellépése mellett az irodalmi program kapcsolódjon József Attilához. A költő híres születésnapi versére rögtönzött szójátékkal elmondható, hogy a kisdiákok Kertész Kata tanárnő betanításában "nem általános iskolás fokon" tolmácsolták a poéta üzenetét.

S hogy mit jelent Lukoviczky Endre számára kiállítani a BIG falai között?
A festő elégedett. - A gyerekek mindig őszinte rácsodálkozással fogadják a műveket, ez nagy öröm számomra, mert ők lesznek a jövő kiállításlátogatói - fogalmaz a mester.

A többit elmondják a képek.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Festészet Szentendre Képző

Ajánlott bejegyzések:

  • Pünkösdi Örökség Ünnep – Élő hagyományok és közösségek a Skanzenben Pünkösdi Örökség Ünnep – Élő hagyományok és közösségek a Skanzenben
  • Két hangon Két hangon
  • A szecesszió forradalma – Plakátművészet az aranykorban A szecesszió forradalma – Plakátművészet az aranykorban
  • A művészet mindenkié! A művészet mindenkié!
  • Leleplezték Munkácsy Mihály eddig ismeretlen művét Leleplezték Munkácsy Mihály eddig ismeretlen művét

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr147904138

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard