Manapság már az óriásplakátokra és az azokra firkált mondatokra is kevesen kapják fel a fejüket, annyi van már belőlük. Megszoktuk, megnézzük, továbbmegyünk.

Ám a Lengyelországban tevékenykedő Peter Fuss jó pár alkotásával meg tudja ragadni az emberek figyelmét, attól függetlenül, hogy az óriásplakátokra festett és ragasztott munkái kevéssé színesek és mozgalmasak.

A művész egyszerű, ám súlyos szavakat, kevés színt és határozott szimbólumokat használ, hogy elmondhassa véleményét a történelmi, társadalmi, politikai kérdésekről. Kultúrák, vallások és nyelvek között teremt kapcsolatot, de szívesen hangsúlyozza a köztük húzódó szakadékot, a meg nem értés és egymás el nem fogadásának mindennapos aktusát is.

Ám nem hagyja ki a művészeti élet kemény kritizálását sem, aminek lassan nagyjából semmi köze nincs a nép egyszerű gyermekéhez, és mindinkább a feleslegesség és luxus szimbólumává válik, főleg az az egy-két neves alkotó, akik munkájának színvonala néha igencsak megkérdőjelezhető.

Én felkérném kampánymenedzsernek…