Hetek óta zajlik a vita a tekintélyes francia női hetilap, az Elle egyik cikke körül, amely sokak szerint félreérthetően utalt a múlt század kiélezett amerikai belpolitikai harcaira a mai divattal összefüggésben.

A Black fashion power, vagyis a „fekete divathatalom” cím a bírálók szerint ugyanis nem csupán azt foglalja össze, hogy mind nagyobb szerepe van a divat világában a fekete bőrűeknek. A formula - hangoztatják a kritikusok - „rasszistának” tekinthető. (A black power mozgalmak az 1960-as évektől az amerikai polgárjogi mozgalmakban a fehérek hatalmával a fekete hatalom jelszavát szegezték szembe, különböző radikális nézeteket hirdettek és fellépésük nem egyszer erőszakos összetűzésekbe torkollott).



Az új francia sajtópolémiát áttekintve a párizsi Le Figaro azt írja, hogy a vitatott cikk kiindulópontja egyszerű beszámoló az új „fekete múzsákról” , akik „elbűvölik a divattervezőket” és „megihletik az utcát” . Az Elle négy oldalt szentelt a feljövő fiatal „black” divatszereplőknek, elemezte stílusukat, hajviseletüket, kellékeiket, ahogy a divatról szóló írásokban szokásos.

A közösségi hálózatokat, amelyek elsőként reagáltak, főleg az a bekezdés bolydította fel, amelyben az írás szerzője azt latolgatta, hogy a fekete csillagok sikere vajon nem az Obama-házaspár hatásának tudható-e be? Ebben az Amerikában, írta a krónikás, „az elegancia, a sikk természetesebbé vált egy olyan közösség (a feketék) számára, amely eddig ragaszkodott a lazább utcai viselethez” . Ebben az országban a black-geoisie (a fekete és a franciásan írt burzsoázia, polgárság szó összevonása) „magába olvasztotta az összes fehér kódot” .

Az internetezők sokaságának tiltakozása nyomán az Elle gyorsan reagált: a cikket visszavonták a hetilap honlapjáról, Valerie Toranian lapigazgató, valamint az írás szerzője bocsánatot kért az olvasóktól. Félreértés történt, hangoztatták, a cikk „senkit sem kívánt megbélyegezni” , ellenkezőleg, ők pozitív értelműnek gondolták a fekete divathatalom megfogalmazást.

Ez azonban nem vetett véget a faji megkülönböztetés tekintetében rendkívül érzékeny francia közvélemény háborgásának és a polémiának. Audrey Pulvar újságírónő, a népszerű fekete bőrű médiaszemélyiség egyebek mellett „ostoba és rasszista” publikációnak minősítette a cikk miatt a francia hetilapot, annak kollektívája ezt külön nyilatkozatban utasította vissza. Toranian asszony vezércikkben emlékeztetett arra, hogy az Elle „a nők melletti elkötelezettségben gyökerezik” , és mindig síkra szállt egy „igazságosabb, egyenlőbb, kevertebb társadalom mellett” .

A lapigazgató a nyomaték kedvéért külön beszélgetéseken fogadta A négergyűlölet elleni kollektíva nevű szervezet tagjait, valamint az Afrosomething.com, a fekete szépségre specializálódott honlap olvasóit, és hogy a közvélemény pontosan értesülhessen a lap állásfoglalásáról, az eszmecseréket videóra vették és elérhetővé tették a világhálón.

Ugyanakkor tény, hogy az Elle-től függetlenül is felfigyeltek a szakírók arra, hogy a francia és az angolszász világban mind több olyan publikáció és termék tűnik fel, amely a fekete szépséget járja körül és azt szolgálja ki, nem egyszer éppen a kozmetikumok gyártóinak támogatásával. Tehát létezik egy kereskedelmi és divatirányzat, amely a fekete fogyasztókra épít. Erre alapozva több olyan vélemény is elhangzott a vitában, hogy a hetilap cikke ugyan „ügyetlen” volt, de nem volt rossz szándéka, sőt például Calixthe Beyala kameruni származású írónő szerint egyesek a rasszizmus elleni fellépést inkább saját reklámozásukra használják fel. Vele szemben Francoise Verges politológus úgy gondolja, hogy az Elle legalábbis „paternalista” , atyáskodó álláspontot képviselt - ami persze furcsán hangzik egy női lap esetében.

Megfigyelők szerint a vita mindenképpen azt mutatta, hogy valami megváltozott a francia közvéleményben, néhány éve egy ilyen cikk még semmiféle feltűnést nem keltett volna.

Forrás: MTI