Napra pontosan 52 évvel ezelőtt született meg Che Guevara híres fotója, mely mára bejárta az egész világot. A képet bizonyára mindenki látta már, keletkezésének körülményei azonban kevésbé ismertek.

A fényképet Alberto Korda készítette. Nevének magyaros hangzása ellenére a fotóművész nem rendelkezik hazai gyökerekkel, ám művésznevét a magyar filmrendező testvérpár, Sándor és Zoltán tiszteletére vette fel (Alberto Díaz Gutiérrezként látta meg a napvilágot). Korda fotográfiai munkássága részben édesapja érdeme, hiszen az ifjú művész apja Kodak gépét elcsenve barátnőjéről készítette az első alkotásokat. Később hivatásszerűen kezdett foglalkozni a fényképezéssel, esküvőket, banketteket örökített meg, majd a történelmi események krónikásává lépett elő: a kubai forradalom egyik legelszántabb tudósítójaként ismerjük. A forradalom megörökítése mellett Fidel Castro személyi fotósaként is tevékenykedett.

Che Guevarát ábrázoló képe a havannai Kolumbusz-temetőnél tartott gyászszertartáson készült, ahol az előző napi hajókatasztrófa halottjai előtt tették tiszteletüket a forradalmárok. A fegyverszállító hajó a kép keletkezése előtti napon robbant fel – avagy robbantották fel -, s
közel száz kubai halálát okozta. Korda a Revolución napilap számára készített felvételeket az eseményről. A kép végül az újságban nem jelent meg, ám az alkotó műterme falára kifüggesztette, s barátai, vendégei is kaptak egy-egy példányt belőle. Így – pusztán a véletlen folytán – ismerte meg Giangiacomo Feltrinelli is, aki Che Guevara halála után megszerezte a kiadói jogokat a Bolíviai naplóhoz. A könyv megjelenését követően a kép az 1968-as diákmozgalmak zászlójára került, s így megkezdte hódító hadjáratát.

A kubai forradalom második évében készült portré mára világszerte ismertté vált, s a nyugati világban kultikus szimbólumként is elterjedt. A lázadó fiatalság napjainkban is mitikus példaképének tekinti Che Guevarát, holott politikai pályafutása mindmáig erősen vitatott. Míg Európában és Latin-Amerikában a forradalom, haladás, lázadás eszményített képét kapcsolják alakjához, az Egyesült Államokban hidegvérű tömeggyilkosként tartják számon. Jean-Paul Sarte, francia író, filozófus, politikai aktivista a „korunk legteljesebb emberi lénye” megtisztelő kifejezéssel illette a kubai harcost.

Legendává válása már halála pillanatában megkezdődött. Kegyhelyek, turisztikai látványosságok tömkelege őrzi munkájának nyomát. A Che Guevara-kultusz azonban jócskán túlmutat a hagyományos megemlékezés keretein: a nevével, képével fémjelzett termékek a tömegtermelés közkedvelt darabjai. Ma már bárki vehet magának olyan pólót, bögrét, kulcstartót, melyről a kubai „sztár” erőteljes, daliás arckifejezése tekint ránk. A Che Guevarás katonai ruházat valamelyest érthető, a bólogató fejű Che babák láttán azonban kíváncsi lennék, mi cél vezérelte a forgalmazókat. A közelmúltban a Mercedes-Benz borzolta fel a kedélyeket, ugynis a forradalmár fényképével kezdték népszerűsíteni autóikat. A keletkezése idején még értéktelen kép hosszú távon kitűnő befektetés: a populáris kultúra felkapott termékeként – a szerzői-jogi viták hevében - nem kevés hasznot hoz a fotós családjának.

Alberto Korda képe nyomán - csakúgy, mint a világ leghíresebb fotóremekeinél – paródiák sokasága látott napvilágot. Láthattunk már kutyafejű forradalmárt, Adolf Hitlerrel összemontírozott paródiát, valamint a napjainkban oly népszerű sorozat, a Family Guy főszereplőjének, Peter Griffinnek az arca is szerepelt már Korda portréjába ékelve.