Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
A halálgyáros 170 éve halott

A halálgyáros 170 éve halott

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2012. 03. 12.
Magyar dallamok Japánban - A Cimbaliband sikere Oszakában
2025-07-03 18:13:45

A magyar népzene különleges hangzása, a cimbalom egyedisége és a Cimbaliband szenvedélye ragadta magával a

A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

további bejegyzések a szerzőtől »

"Városok pusztulnak,/srapnelek zenélnek./Emberek vérétől/piros a tarka rét./Halottak fekszenek az/úton szerteszét." - írta a világhírű sanzonszerző, Seress Rezső egyik dalában az első világháború rettegett, "zenélő" fegyveréről. A tüzérségi lövedéktípus feltalálója, Henry Shrapnel brit tüzértiszt százhetven éve, 1842. március 13-án halt meg.

Shrapnel 1761. június 3-án született a délnyugat-angliai Bradford-on-Avon városkában. A Királyi Tüzérség hadnagya volt, amikor 1784-ben megtervezte lövedékét, amely pusztító ereje és a robbanása után keletkező félelmetes vijjogó hangeffektus miatt sokáig a csataterek legfélelmetesebb fegyverének számított. Shrapnel találmányához két, már létező technológiát házasított: a szórógolyós lövedéket, a kartácsot és az időzített gyújtószerkezetet. Az 1400-as évek óta használt kartácslövedék az ágyúcsövet elhagyva robbant fel, s eredetileg a gyalogság vagy lovasság elleni közelharcban alkalmazták. A Shrapnel által kidolgozott kartácsváltozat egyben juttatta el a lövedéket az ellenséges vonalakig, ahol a csapatok fölött következett be a detonáció.

A fegyver egy belül üreges vasgömb volt, amelyet éles fémdarabokkal, szögekkel, apró golyókkal és lőporral töltöttek meg, s belehelyezték a fából készült, meghatározott mennyiségű lőport tartalmazó gyújtócsövet is. Kilövéskor a gyújtócsőben meggyulladt a lőpor, amely a repülés közben fokozatosan elégett, s végül berobbantotta a gránáttestben lévő lőportöltet. A detonáció következtében a gránáttest darabokra hullott, szilánkjai és a benne elhelyezett fémeszközök az ellenségre szóródtak. A gyújtócső hosszát - s ezáltal azt, hogy a gránát a röppálya mely pontján robbanjon - még közvetlenül a kilövés előtt is meg lehetett változtatni.

Korai shrapnelgránát

A brit hadvezetés a találmányt csak majdnem két évtized múlva, 1803-ban karolta fel. A srapnel hatékonysága először a hollandok elleni suriname-i harcokban, majd Wellington Napóleon elleni csatáiban, így Waterloonál is bebizonyosodott. A siker a feltalálónak is meghozta az elismerést: az időközben kapitányi rangot elért Shrapnelt 1803-ban őrnaggyá, a következő évben alezredessé léptették elő. A brit kormány 1814-ben évi 1200 font életjáradékot adományozott számára, 1827-ben megkapta Királyi Tüzérség ezredparancsnoka címet, 1837-ben pedig az altábornagyi rangot. A srapnelgránát elnevezést hivatalosan 1852-ben, a feltaláló halála után tíz évvel fogadta el a brit kormány.

A Shrapnel-féle lövedéknek a XIX. században több változatát dolgozták ki (kamra-, csöves- és hüvelyszerű srapnel), ezek egyebek mellett abban különböztek, hogy hol helyezték el a robbantó töltést, a gyújtócsövet. A fegyver "fénykora" az első világháború éveire esett, tömeges pusztító hatása jól érvényesült a kiterjedt harctereken, a kilométereken át kígyózó lövészárkok leküzdésekor. A harcoló felek srapnellel lőtték a sáncok belsejében meghúzódó csapatokat, a földön fedezetlenül fekvő vagy a lövészárkokba beásott gyalogságot, a hidakon vagy szorosokon átvonuló, a felülről áradó repesztömeggel szemben védtelen ellenséget.

A haditechnika fejlődése során a múlt században a srapnelt a nagy robbanóerejű és így jóval nagyobb pusztítást végző gránátok szorították ki, a srapnelgránát elve azonban számos haditechnikai eszközben tovább él.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Történelem Évforduló Háború Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Varázslatos kaland színezi a nyaralást Varázslatos kaland színezi a nyaralást
  • Múzeumutca Tavaszköszöntő Múzeumutca Tavaszköszöntő
  • Különleges vasalószobát találtak a veszprémi várnegyed egyik épületében Különleges vasalószobát találtak a veszprémi várnegyed egyik épületében
  • Magyar kutató fedezte fel az Úszók barlangját Magyar kutató fedezte fel az Úszók barlangját
  • A Titanic színei A Titanic színei

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr377905388

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard