Az asztrofizikusok nagy esélyt látnak arra, hogy a közeljövőben egy hatalmas méretű szupernóva világítsa be az éjszakai égboltot. Ha ez bekövetkezik, olyan látványosságban lesz részünk, amely az utóbbi négyszáz évben nem fordult elő. A szupernóva robbanásának hatalmas fénye nagyjából három hónapig akkora erővel világít majd, hogy valószínűleg nappal is észlelhető lesz a kozmikus látványosság.
Történelmi eseménynek lehetünk tanúi a közeljövőben, ha a Betelgeuse (ejtsd: Bítöldzsúsz) nevű vörös óriás haláltusája úgy alakul, ahogy azt az asztrofizikusok megjósolták. Az említett csillag talán nem mindenki számára ismert, de aki már látta a tiszta éjszakai égbolton az Orion csillagképet, tudja, miről van szó. A Betelgeuse az éjszakai égbolt kilencedik, és az Orion csillagkép második legfényesebb csillaga. A vörös óriás fényessége a mérete és közelsége miatt jelentős. A csillag átmérőjét nehéz megállapítani, de nagyjából a Jupiter keringési pályájának átmérőjével egyezik meg. Ez azt jelenti, hogy ha a Nap akkora lenne, mint a Betelgeuse, hatalmas mérete a Jupiterig minden bolygót elnyelne. Az elképesztő kiterjedéshez képest viszont relatíve közel (megközelítőleg hatszáz fényévre) található a Földhöz, ezért is látszik annyira fényesnek.Hatalmasságának oka az, hogy a csillag jelenleg életének utolsó stádiumában van, amelyet vörös óriás állapotnak hívunk. Ez az a kor, amelyet minden csillag elér utolsó egy-kétmillió évében. Hosszú időnek tűnhet, de emberi léptékben számolva a csillagnak ilyenkor már csak pár napja van hátra. A haldokló égitest ekkorra kimerítette a magjában lévő összes hidrogént, és a felszínéhez közeli üzemanyagból kezdi táplálni önmagát. Ennek következtében az energiatermelés helye a felszínhez közelebb helyezkedik el, így a csillag óriásira tágul. A tágulás következtében a vörös óriás nem képes arra, hogy saját gravitációs egyensúlyát fönntartsa, és szép lassan összeomlik.
A Betelgeuse esetében is pontosan ez történik. Kutatások szerint óriási anyagkilökődések mentek végbe az elmúlt években, ami annak a jele, hogy az égitest már nem képes egyben tartani önmagát. Emellett méretének rohamos csökkenéséről is beszámoltak, ami az összeomlási folyamat csalhatatlan tünete.
Ha egy vörös óriás teljesen kifogy az üzemanyagból, a tömegének függvényében két dolog történhet. A kisebb tömegű csillagokat a saját magjuk gravitációs ereje összepréseli, és kihűlése után egy kisméretű csillagmaradvány keletkezik belőle, amelyet fehér törpének hívnak. A nagyobb tömegű csillagok esetében viszont az óriási anyagmennyiség és az elképesztő erejű nyomás olyan termonukleáris robbanást idéz elő, amely képes egy egész galaxis arculatát megváltoztatni. Ez a ritka jelenség a szupernóva-robbanás.
A Betelgeuse a nagyobb tömegű csillagok közé sorolható, mivel eredeti tömege is tízszer nagyobb, mint a Napé, így szinte biztosra vehető, hogy rövid időn belül szupernóvává változik. Sajnos a rövid idő akár egymillió év is lehet, de ugyanannyi esély van arra is, hogy már holnap láthatunk egy kozmikus tűzijátékot az égen. A tudomány sajnos még nem tart azon a szinten, hogy egy ilyen folyamatot pontosan megjósoljon, így hát türelmesnek kell lennünk és kémlelnünk az éjszakai égboltot.
Megéri várni, a statisztikák szerint ugyanis minden száz évben csupán egyszer következik be egy ilyen esemény a galaxisokban, és az 1604-es Kepler-féle szupernóva-robbanás már igencsak régen volt. Ha esetleg még a mi életünkben megtörténik a csoda, az éjszakai teliholdat is túlvilágíthatja majd, és nappal még a közeli Nap fénye se takarja el a szemünk elől. A jelenséget megközelítőleg három hónapon keresztül csodálhatjuk az Orion csillagképben, és a szupernóva elhalványodása után, egy új Orion-köd foglalja majd el a hajdani Betelgeuse helyét.
Forrás: BBC – Wonders of the Universe / wikipedia.org
Forrás: Trubadúr Magazin
