Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Megvédik a Csíksomlyói Búcsút

Megvédik a Csíksomlyói Búcsút

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2012. 03. 28.
Teljes a B My Lake 2025 programja: 70+ DJ, divatshow és díjnyertes filmek a Velencei-tónál
2025-07-10 10:23:28

A 2025-ös B My Lake fesztivál minden eddiginél színesebb programkínálattal tér vissza július 24. és 26.

„A zene mindenkié” – Rost Andrea zenei zarándoklata
2025-07-08 12:02:05

Mi történik, amikor egy világhírű operaénekesnő a koncerttermek helyett ott énekel, ahol a zene valóban

Baby Queen - Solére himnusza az újrakezdéshez
2025-07-07 16:00:00

Solére friss szerzemény egyszerre kacér és mélyen személyes, és olyan erőt sugároz, ami a legnehezebb

Tűvel írt történetek – Elismerések a legszebb magyar hímzéseknek
2025-07-07 10:54:24

Rekordszámú alkotással zajlott le a 2025-ös Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázat. A legszebb kézimunkák

további bejegyzések a szerzőtől »

Kelemen Hunor romániai kulturális és örökségvédelmi miniszter az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára terjesztette fel a Csíksomlyói Búcsút.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Kelemen Hunor romániai kulturális és örökségvédelmi miniszter hétfőn írta alá azt a dokumentumot, amely révén az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára terjeszti fel a Csíksomlyói Búcsút. A jelöléshez szükséges iratcsomót a tárca kedden el is küldte Párizsba, az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének székhelyére.


"Az UNESCO világörökségéhez tartozva a Csíksomlyói Búcsú fokozottabb védelmet is kapna, a cím ugyanakkor méltó elismerést is jelentene a székelység több mint 500 éves hagyományának. Ezzel olyan közös székelyföldi, erdélyi, magyar értékünk kerülne fel a nyilvántartott nemzetközi értékek közé, amely méltó módon képviselne bennünket ezen a listán" - jelentette ki Kelemen Hunor.

A román Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium fennhatósága alatt működő Országos Szellemi Örökség Bizottság 2011. szeptember 13-án szavazta meg a csíksomlyói búcsú felterjesztését. A javaslat alapját a Tánczos Vilmos néprajzkutató, egyetemi docens által összeállított dokumentáció képezte, amelyet a kutató az RMDSZ Főtitkárságának támogatásával készített el.
Csíksomlyó több évszázadon át lokális jelentőségű búcsújáróhely volt, vonzáskörzete kezdetben csak a Székelyföld katolikus részére és a moldvai csángóságra terjedt ki, de a 20. században ez a kör kiszélesedett, 1989 után magyar nemzeti kegyhellyé, sőt az európai katolicizmus egyik jelentős kegyhelyévé vált.

Az UNESCO-hoz elküldött felterjesztési dosszié egy rövid dokumentumfilmet is tartalmaz, melyben Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek is beszél a búcsúról.

"Nagy jelentősége van a csíksomlyói zarándoklatnak, mert ilyenkor a világ minden részéből érkező magyarok - felekezettől függetlenül - megerősödnek keresztény hitükben és magyarságukban is. A kettő annyira összefonódik, hogy ha hivatalosan nem is, de a magyarság nemzeti Szűzanya-kegyhelye az Csíksomlyó" - vélekedett a filmben megszólaló érsek.

Tánczos Vilmos szerint a magyaroknak a Mária-kultusz azért fontos, mert a néphagyomány szerint a magyarság Mária népe. "A népi tudatban nagyon mélyen gyökerezik: Mária megvédi az ő népét, aki a magyarságot bántja, az Máriát bántja. Ezért van az, hogy a 20. század történelmi viharai által megtépázott erdélyi magyarság a csíksomlyói Szűzanyához mint égi patrónushoz menekül, és tőle kér segítséget" - magyarázta a csíksomlyói Mária-kultuszt Tánczos Vilmos.

A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO-egyezményt 2003-ban fogadták el, erre azért volt szükség, mert a szervezet világörökségi egyezménye alapvetően az épített örökségre összpontosít. A szellemi világörökség az ősöktől örökölt hagyományokat, kifejezésmódokat - szóbeli hagyományokat, előadóművészeteket, társadalmi gyakorlatokat, ünnepi rítusokat, eseményeket, régi iparágak tudásanyagát tartalmazza.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
UNESCO Erdély Kereszténység Folk

Ajánlott bejegyzések:

  • Édeskeserű turné: Erdélyi körútra indul a Magyar Állami Népi Együttes Édeskeserű turné: Erdélyi körútra indul a Magyar Állami Népi Együttes
  • Erdélyi Táncházzenészek Találkozója Borospatakán Erdélyi Táncházzenészek Találkozója Borospatakán
  • Kelemen Lászlót Kossuth-díjjal ismerték el Kelemen Lászlót Kossuth-díjjal ismerték el
  • Ünnepélyes keretek között adják át a csárdás UNESCO-s bejegyzési dokumentumát Ünnepélyes keretek között adják át a csárdás UNESCO-s bejegyzési dokumentumát
  • Őshonosok a hazában Őshonosok a hazában

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr707905864

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard