Kelemen Hunor romániai kulturális és örökségvédelmi miniszter az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára terjesztette fel a Csíksomlyói Búcsút.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Kelemen Hunor romániai kulturális és örökségvédelmi miniszter hétfőn írta alá azt a dokumentumot, amely révén az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára terjeszti fel a Csíksomlyói Búcsút. A jelöléshez szükséges iratcsomót a tárca kedden el is küldte Párizsba, az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének székhelyére.
"Az UNESCO világörökségéhez tartozva a Csíksomlyói Búcsú fokozottabb védelmet is kapna, a cím ugyanakkor méltó elismerést is jelentene a székelység több mint 500 éves hagyományának. Ezzel olyan közös székelyföldi, erdélyi, magyar értékünk kerülne fel a nyilvántartott nemzetközi értékek közé, amely méltó módon képviselne bennünket ezen a listán" - jelentette ki Kelemen Hunor.
A román Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium fennhatósága alatt működő Országos Szellemi Örökség Bizottság 2011. szeptember 13-án szavazta meg a csíksomlyói búcsú felterjesztését. A javaslat alapját a Tánczos Vilmos néprajzkutató, egyetemi docens által összeállított dokumentáció képezte, amelyet a kutató az RMDSZ Főtitkárságának támogatásával készített el.
Csíksomlyó több évszázadon át lokális jelentőségű búcsújáróhely volt, vonzáskörzete kezdetben csak a Székelyföld katolikus részére és a moldvai csángóságra terjedt ki, de a 20. században ez a kör kiszélesedett, 1989 után magyar nemzeti kegyhellyé, sőt az európai katolicizmus egyik jelentős kegyhelyévé vált.
Az UNESCO-hoz elküldött felterjesztési dosszié egy rövid dokumentumfilmet is tartalmaz, melyben Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek is beszél a búcsúról.
"Nagy jelentősége van a csíksomlyói zarándoklatnak, mert ilyenkor a világ minden részéből érkező magyarok - felekezettől függetlenül - megerősödnek keresztény hitükben és magyarságukban is. A kettő annyira összefonódik, hogy ha hivatalosan nem is, de a magyarság nemzeti Szűzanya-kegyhelye az Csíksomlyó" - vélekedett a filmben megszólaló érsek.
Tánczos Vilmos szerint a magyaroknak a Mária-kultusz azért fontos, mert a néphagyomány szerint a magyarság Mária népe. "A népi tudatban nagyon mélyen gyökerezik: Mária megvédi az ő népét, aki a magyarságot bántja, az Máriát bántja. Ezért van az, hogy a 20. század történelmi viharai által megtépázott erdélyi magyarság a csíksomlyói Szűzanyához mint égi patrónushoz menekül, és tőle kér segítséget" - magyarázta a csíksomlyói Mária-kultuszt Tánczos Vilmos.
A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO-egyezményt 2003-ban fogadták el, erre azért volt szükség, mert a szervezet világörökségi egyezménye alapvetően az épített örökségre összpontosít. A szellemi világörökség az ősöktől örökölt hagyományokat, kifejezésmódokat - szóbeli hagyományokat, előadóművészeteket, társadalmi gyakorlatokat, ünnepi rítusokat, eseményeket, régi iparágak tudásanyagát tartalmazza.
Forrás: MTI
