Az időszámításunk előtti ötödik században épült olümpiai Zeusz-templom timpanonjáról több mint egy évszázada vitatkoznak a szakértők.

Az idő vasfoga a templomnak sem kegyelmezett, az oromzat szoborcsoportja szétszóródott, és bár a töredékes szobrok megmaradtak, a timpanonban elfoglalt eredeti helyükről mindeddig nem voltak megbízható információk.

Egy magyar régész, Patay-Horváth András és kutatócsoportja a legkorszerűbb 3D-s technológiával fogott neki a rejtély felderítésének. A magyar kutatócsoport két hetet töltött Olümpiában a szobrok szkennelésével. A fényviszonyok és a múzeumi látogatási idő miatt csak éjszaka tudtak dolgozni, de a technológia így is néhány hét alatt létrehozta az ógörög virtuális valóságot. Egyet biztosan tudtak: Zeusz szobra áll középen, de arra, hogy a többi alak milyen sorrendben veszi körül a görög főistent, négy lehetséges variáció is felmerült.



"Ezeket feloszthatjuk zárt, illetve nyitott rekonstrukciókra attól függően, hogy a középső alakok kifelé néznek – ezek a nyílt rekonstrukciók –, illetve befelé néznek – ez a zárt rekonstrukció" – mondta Patay-Horváth András a Deltának. – Azért, hogy ezt a problémát valamelyest tisztázni lehessen, háromdimenziós modelleket készítettünk a töredékekről, illetve ezeket a modelleket virtuálisan kiegészítettük, és elhelyeztük eredeti kontextusukba, az eredeti timpanonba.

Az eddig feltételezett négy verzió mindegyike egy ókori görög utazó, Pauszaniasz leírására alapoz. A legvalószínűbb rekonstrukció megtalálásához nem volt elég a szkennelés: a szobrok hiányzó töredékeit egy számítógépes program segítségével szobrász rekonstruálta. A kiegészítések pedig akkor váltak döntő fontosságúvá, amikor a testrészek után az alakok által tartott fegyvereket is kimunkálták. Így derült ki, hogy a szobrok nem is helyezkedhettek el olyan felállásban a timpanonban, mint ahogy azt az eddig legáltalánosabban elfogadott elképzelés tartotta.

Amikor a magyar régészek kiegészítették a szobrokat a lándzsákkal, kiderült, hogy ezek a lándzsák csak akkor férnek el a nyílt rekonstrukció esetében a rendelkezésre álló térben, hogyha az alak közvetlenül a lándzsahegynél fogja meg a fegyvert. Ilyen módon a négy számításba vehető rekonstrukciós lehetőség közül a két nyílt rekonstrukciót kizártnak lehet tekinteni, és már csak a két zárt közül kell megtalálni valódit.