Történelem, film, valamint festészet kapcsolata: talán így határozható meg Adrian Ghenie sajátos világa.

Ugyanakkor említésre méltó a további 31 művész neve is és 17 művészeti intézmény, melynek bemutatására vállalkozott a Műcsarnok: Európai utasok - Kolozsvári képzőművészet az ezredforduló után című kiállításával. A tárlat reprezentatív módon mutatja be a kolozsvári képzőművészet alkotóit, intézményeit és új törekvéseit.
A kolozsvári iskola az elmúlt évtized óta egyedülálló jelenség: egy háromszázezres városból szinte minden évben jelentős művészek kerülnek ki nagyon komoly kiállítóhelyekre, galériákba New York-tól Párizsig - szólt a tárlat ötletéről a Műcsarnok igazgatója.



A kolozsvári művészek kitörésének immár több hulláma van: az elsőt egy 2002-es zürichi kiállításhoz szokás kötni, ahol elsősorban román művészek - Adrian Ghenie, Victor Man vagy Serban Savu - jelentek meg, azóta pedig feltűnt egy újabb tehetséges nemzedék.

Bár szokás a Kolozsvár-jelenségben a "titkot" keresni, ennek vélhetően több oka van. A legfontosabb, hogy rendkívül tehetséges művészekre van szükség, akik egy időben léptek színre; ebben nagy szerepet játszik a komoly oktatómunkát folytató kolozsvári képzőművészeti egyetem. Emellett épp jó időben indult néhány remek művészeti folyóirat és galéria is a városban.

A kolozsváriak elismertsége minta lehet a nemzetközi kitörési pontokat régóta kereső magyar képzőművészetnek is, mostanáig azonban nyugatról jóval erősebb érdeklődés övezte az erdélyi város művészeti életét, mint Magyarországról, így a kiállítás sok szempontból az újdonság erejével fog hatni Budapesten.



Fontos szempont volt, hogy olyan alkotók is szerepeljenek a kiállításon, akik már nem Kolozsváron élnek, de korábbi hozzájárulásuk fontos a helyi művészeti színtér fejlődéséhez: ilyen az ún. újfiguratív festészet, amely 2005 körül kezdett felszínre törni, valamint a konceptuálisabb hagyományokat folytató művészek munkássága.

Kevésbé meglepő tény, hogy a kolozsvári művészek munkásságában igen fontos vonal a történelemmel való foglalkozás: többen a rendszerváltás hatásait vizsgálják, mások mindennemű ideológiák túlhajtásait - például a Funar-féle nacionalizmust - kritizálják, de az ortodox egyházzal szemben is megfigyelhetők kritikai tendenciák.

Adrian Ghenie fő tematikája például a történelem, a festészet és a film közötti kapcsolat, Ciprian Muresan a konceptuális-kritikai vonalat képviseli, míg Berszán Zsolt grafitmunkákkal, festmény jellegű objektjekkel vesz részt a kiállításon. Érdekes installációt alkotott a Műcsarnokban Miklósi Dénes: a művész saját eddigi munkásságára reflektál egy "mikroretrospektív".

A fent említett művészeken kívül a látogatók Marius Bercea, Mihut Boscu, Razvan Botis, Radu Comsa, Csiki Csaba, Duo van der Mixt, Oana Farcas, Simon Cantemir Hausi, Mihai Iepure Gorski, László István, Victor Man és Papp Anna-Bella, Miklós Szilárd, Alex Mirutziu, Nita Mocanu, Cristian Opris, Cristi Pogacean, Victor Racatau, Cristian Rusu, Leonardo Silaghi, Mircea Suciu, Szabó Péter, Sergiu Toma és Gabriela Vanga alkotásaival találkozhat.


A tárlat Július 1.-ig látogatható, részletesebb információkat www.mucsarnok.hu honlapon találnak az érdeklődők.

Forrás: Vitaltippek