Félmeztelen női gladiátort ábrázolhat az a kétezer éves kis bronzszobrocska, amelyet a hamburgi iparművészeti múzeum gyűjteményében őriznek - állítja a Granadai Egyetem kutatója, aki vizsgálatairól az International Journal of the History of Sport sporttudományi folyóirat legújabb számában közöl tanulmányt.

Amennyiben Alfonso Manas elmélete beigazolódik, ez lesz a második, női gladiátort ábrázoló ókori műtárgy. Az első egy relief, amely Törökországban, az ókori Halikarnasszosz (mai Bodrum) feltárása során került napvilágra: két női gladiátor párharcát ábrázolja, a dombormű jelenleg a British Múzeum gyűjteményében található - olvasható a tanumányt ismertető LiveScience tudományos hírportálon. A női gladiátorok párviadalát Septimus Severus római császár tiltotta be Kr.u. 200-ban, és az ókori szerzők műveiben is csupán néhány utalás történik rájuk.

A Hamburgban őrzött szobrocska egy mindössze ágyékkötőt viselő hosszú hajú nőt ábrázol, bal térdén kötéssel. Kezét a magasba emeli, amelyben Manas szerint a gladiátorok rövid, ívelt pengéjű vágókardját, a sicát tartja. "Ez a győztes gladiátorok szokásos tisztelgése a nézők előtt. A szobor tekintetét a földre, a legyőzött ellenfélre szegezi" - véli a spanyol kutató, hozzátéve: a realisztikus ábrázolásból ítélve egy hús-vér személyt jelenít meg a szobor, egy olyan nőt, aki valóban harcolt.



Korábban a kutatók úgy vélték, hogy a szobrocska női atlétát ábrázol, kezében sztrigilisszel. Ez a görög atléták által használt erősen ívelt, hosszúkás, peremes bronzkanál a meztelen testre felvitt felesleges olaj lekaparására szolgált. Manas szerint viszont miért emelné magasba a "kaparókanalat" az atléta, miközben "kitartóan" a földet bámulja? Ráadásul a római női atléták sohasem léptek félmeztelenül a porondra - legalább "bikinit" viseltek, vagy rövid tunikát, és "legfeljebb" egyik mellük volt fedetlen. A gladiátorok ugyanakkor rabszolgák voltak, vagy a legalsóbb társadalmi osztályhoz tartoztak, így félmeztelen ábrázolásuk alacsony szociális státuszukat is demonstrálta.

Anna McCullough, az Ohiói Állami Egyetem professzora, aki korábban tanulmányt írt a női gladiátorokról, részben osztja spanyol kollégája véleményét. "Gesztusa sokkal inkább hasonlít egy győztes gladiátorra, mint a +kaparókanalat+ használó atlétára" - fejtette ki. Rámutatott arra is, hogy a harcos nem visel sisakot, lábszár- vagy mellvértet. "Előfordulhat azonban, hogy az ókori művész a félmeztelen szoborral csupán azt kívánta kiemelni, hogy női, nem pedig férfigladiátorról van szó" - vetette fel McCullough.

Forrás: MTI