Az apokaliptikus, víziószerű alkotások az emberiség tragikus pusztulását sejtetik.
Lori Nix a természeti katasztrófák okozta pusztítás, az emberiség utáni világ képeit tárja elénk. A fényképeket nem pusztán a hátborzongató témaválasztás teszi híressé, hiszen éppoly különös az a munkafolyamat is, mely életre hívja őket. Az apró, részletgazdag diorámák ugyanis nem valódi környezetet ábrázolnak, a valósághoz megtévesztően hasonlító világot a művésznő saját maga hozza létre. A hétköznapi élet miniatürizált színtereit saját otthonában kelti életre, s többnyire természetes anyagokkal, esetleg talált tárgyakból dolgozik. Az élethű alkotások elkészítése igen bonyolult, egy-egy darab megformálása több mint fél évet vesz igénybe, s csak ezt követően kezdődhetnek meg a két-három hétig tartó fotómunkálatok. A Város (The City) című sorozatát 2005 óta készíti, s még néhány évig szeretné gazdagítani kollekcióját. A művésznő digitális úton nem manipulálja a képeit, a világítással, különböző beállításokkal való kísérletezés révén önti végleges formába elképzeléseit.
Nix képein egy olyan világot mutat be, melyben a valóság és az illúzió összemosódik, s így kissé letargikus, már-már horrorfilmekbe illő hangulatot teremt. Témáit többnyire a hétköznapi életből meríti, újságok, tájképek, festmények inspirálják. Előfordul azonban, hogy katasztrófafilmek késztetik alkotásra, egy-egy darab ötletét pedig saját gyermekkorából meríti. A művésznő ugyanis egy kansasi kisvárosban nőtt fel, ahol télen hóviharok, tavasszal árvizek, a melegebb időszakokban pedig tornádók veszélyeztették a lakosságot.
Az apokaliptikus, látomásszerű alkotások célja – azon kívül, hogy igen látványosak – elgondolkodtatni az embereket. Nix felhívja a figyelmet arra, hogy ha nem figyelünk környezetünkre, magunk is a természeti csapások áldozataivá válhatunk.
