A természeti népek művészetének szentelt párizsi Quai Branly múzeumban vadonatúj romos labirintus fogadja a látogatókat a legújabb kiállításon: a sámánizmus és a szellemkultusz a téma.
A Dominique Jakob és Brandan MacFarlane által megálmodott fehér útvesztőbe úgy "hajigálta" a legkülönbözőbb társadalmak és korok több mint háromszáz különböző tárgyát, hogy semmiféle egyértelmű etnográfiai vagy históriai módszert nem követett. A két építész díszlettervező által teremtett látványos, eklektikus rommezőn keveredő gipszlapok, kóckötegek és műalkotások csak növelik a megidézett rejtelmes világok által képviselt zűrzavart. Szellemek, dzsinnek, kísértetek és egyéb lidércek nyomait idézi minden, időnként egy megszállott kiáltását vagy egy deliráló dermesztő sikolyát hallani.
Szerencsére ezekben az iszonyú útvesztőkben, ahol az értelem gyakran reménytelenül eltéved, a csodatévő, a látó ember, a sámán a főszereplő. Bali szigetétől Szibériáig ő a közvetítő. Öltözékei, az általa viselt pompás tollak és bőrök egyszerre tűnnek groteszknek és szakrálisnak. Az ő alakja révén békélhet meg a látogató a sok okkult hatalommal, amely a felvilágosodás korával eltűnni látszott, mégis mindenfelé nagyon virgonc maradt - még a modern művészetben is.
Annette Messager Ex voto című műve egy fantázia-szülte test vérér-rendszerét jeleníti meg, Anna Halprin mágikus dühtánc révén kíván felülkerekedni rákbetegségén. A táncot sűrűn idézi a kiállítás, sőt befejező harmadának éppenséggel ez a "katartikus kollektív fürdő" a fő témája. A középkori horrort képviselő Hieronymus Bosch Concert dans l'oeuf című művétől a sokoldalú kortárs performansz-művész Arnaud Labelle-Rojoux ijesztő bohócot megjelenítő Toi-meme című munkájáig sokféle módon és nem egyszer egyenlőtlen színvonalon ábrázolják az önkívület pillanatait.
A kiállítás egésze azonban azt érzékelteti, hogy az átmeneti háborodottság és a még elviselhető fokú őrület gyakran a túlságosan nyomasztó valóságot vezeti le. Például azon a videón, amelyen Joseph Beuys a művészet történetét meséli el egy döglött nyúlnak.
Jean de Loisy nem először kirándult ezoterikus titkok világába. A Pompidou-központban 2008-ban "Traces du sacré" (Szakrális nyomok) címen rendezett kiállítást, majd más installációi nyomán ezúttal egy Afrika-kutatóval és Marokkó törzseinek egyik szakértőjével összefogva valósította meg eklektikus elképzeléseit.
Forrás: MTI
