Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
Ritka műtárgyak a múzeumban

Ritka műtárgyak a múzeumban

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2012. 05. 13.
Etnofon az I. OniFeszt-en
2026-06-26 23:11:44

Az Óbudai Népzenei Iskola háromnapos zenei fesztiváljának, az I.OniFeszt-nek volt vendége június 22-én

„Nem több ezer emberre utazunk, hanem egy válogatott társaságra”
2026-06-22 13:26:04

A vajdasági Dombos Festről Horváth Lászlóval, a fesztivál alapító-művészeti vezetőjével – egyben a Fonó

Vecsei H. Miklós a Zsámbéki Nyári Színházról
2026-06-22 12:31:15

Idén is megnyitja kapuit a nagy múltú Zsámbéki Nyári Színház , amelynek előadásai a már jól ismert

26. alkalommal vár mindenkit a DOMBOS Fest
2026-06-08 15:45:04

A Dombos Fest 2026-ban a „4 nap újratervezés” mottóval várja közönségét a kishegyesi löszfal alatt – az

további bejegyzések a szerzőtől »

II. Erzsébet királynő magángyűjteményének ritkán látható darabjait is felvonultatja a londoni British Museum nagyszabású lótörténeti kiállítása.

A tárlaton ókori leletek, festmények, trófeák, szobrok és kéziratok között bolyongva ismerhetik meg a látogatók a paripák háziasításától a modern lóversenyekig vezető hosszú és kalandos utat.


A The horse: from Arabia to Royal Ascot (A ló: Arábiától az ascoti királyi lóversenyig) című tárlat az uralkodó trónra lépésének 60. évfordulóját ünneplő programsorozat részét képezi. Az érdeklődők május 24. és szeptember 30. között kereshetik fel az ingyenes kiállítást, amelyen a lóportréiról híres George Stubbs (1724-1806) brit festő egyik ritkán látható alkotását is megnézhetik.

Az 1793-as festményen a versenylovak tenyésztésével foglalkozó Sir John Ladenek - a régensség korszakának (1811-1820) egyik prominens személyisége - felesége látható lóháton. Az alkotás a windsori kastély egyik magántermét díszíti.

A kiállítás védnökségét is vállaló II. Erzsébet királynő a múzeum rendelkezésére bocsátja továbbá a híres brit versenyló, Persimmon ezüstből készült Fabergé szobrát. A tárlaton helyet kapnak a British Library, a Fitzwilliam Museum és a Royal Armouries (Királyi Fegyvertár) által kölcsön adott tételek is, valamint Szaúd-Arábiából érkező ritka tárgyak. A British Museum saját gyűjteményéből pedig különleges ókori leletek kerülnek kiállításra - közölte az Asszír Nemzetközi Hírügynökség (AINA).

A múzeum szerint a lovak története maga a civilizáció története. Ezek az állatok óriási hatással voltak az ókori társadalmakra: a tárlat egyebek között a Közel-Kelet történetére gyakorolt hatásukat veszi górcső alá. Nagy-Britannia esetében az arab telivérek 18. századi meghonosításától kezdve, a modern sporteseményekig - ascoti derbi és olimpiai játékok - követhetik végig a látogatók a hátasok szigetországi történetét.

A lovak több mint ötezer évvel ezelőtti háziasítása drasztikus változást eredményezett az emberiség történetében. Szakemberek szerint elsőként a dél-oroszországi, ukrajnai sztyeppéken háziasították őket, míg a Közel-Keleten minderre az i. e. 2300 körül került sor. Ezt megelőzősen szamarakat használtak a szállítmányozáshoz. Az Irak déli részén elterülő Úr ókori sumér város királyi temetőjében talált leletek tanúsága szerint az állatokat általában nehéz, de technológiailag fejlett járművek elé fogták be.

Ezekben a korai társadalmakban a lovak idővel a gyorsabb közlekedés eszközeivé váltak. A kiállításon helyet kap egy igazán különleges lelet is: a Mezopotámiában talált, nagyjából i.e. 2000 és i.e. 1800 közötti időszakból származó égetett agyag lenyomat a lovast és paripáját megörökítő legkorábbi, ismert ábrázolások egyike. Ókori asszír leletek szerint a lovak idővel a hadviselés és a vadászat meghatározó szereplőivé váltak. A gondosan kidolgozott és díszített lószerszámok a lovak, szekérhajtók és a lovasok státuszáról, illetve az őket övező tiszteletről árulkodnak. Az arab, perzsa, török és mogul miniatűrök, kerámiák, valamint kéziratok pedig a hátasok egyre növekvő jelentőségét bizonyítják az iszlám világban az i. sz. 7 századtól kezdődően.A British Library gyűjteményéből kölcsön kapott, lovagi művészetről szóló i.sz. 14. századi kézirat gyönyörűen illusztrálva szemlélteti a lovak megfelelő gondozásának a szabályait, a legújabb lovaglási technikákat, a professzionális fegyverhasználatot, manővereket és a kidolgozott felvonulási alakzatokat.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Kiállítás Múzeum Lovaglás Képző

Ajánlott bejegyzések:

  • A művészet mindenkié! A művészet mindenkié!
  • Létezik gyógyító múzeum?! Létezik gyógyító múzeum?!
  • Krasznahorkai László Nobel-díjas író világa Szentendrén – október végéig látható a Minduntalan kiállítás Krasznahorkai László Nobel-díjas író világa Szentendrén – október végéig látható a Minduntalan kiállítás
  • Egy rejtélyes magyar festő Párizsban Egy rejtélyes magyar festő Párizsban
  • Legendás lények nyomában - Mitikus kalandjáték és kiállítás Budapesten Legendás lények nyomában - Mitikus kalandjáték és kiállítás Budapesten

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr837907310

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása