Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Posztumusz elismerés a bátor magyar nőnek

Posztumusz elismerés a bátor magyar nőnek

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2012. 05. 14.
Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál
2025-06-27 09:00:33

Ismét lángra lobban Sukoró Szent Iván-éji tüze! A nyári napforduló alkalmából koncertek, táncház és

Magyar tehetségek is a reflektorfényben a Bartók Világversenyen
2025-06-24 12:28:09

31 fiatal zongorista, köztük hat magyar lép pódiumra idén szeptemberben a Zeneakadémián megrendezett versenyen.

további bejegyzések a szerzőtől »

 Posztumusz elismerést kapott Mallász Gitta 1992-ben elhunyt grafikus, iparművész. A díjat dédunokahúga, Mallász Andrea vette át vasárnap Párizsban.



A Világ Igaza kitüntetést adományozta a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet Mallász Gittának (Margit), aki 1944 decemberében több mint száz zsidó nőt és gyermeket mentett meg Budapesten a deportálástól. A College des Bernardins-ben (Bencés rendi központ) mintegy háromszáz meghívott vendég részvételével megrendezett ünnepi átadáson megjelent mások mellett Jean-Raphael Hirsch, a Jad Vasem franciaországi bizottságának elnöke, Richard Prasquier, a Franciaországi Zsidó Intézményeket Képviselő Tanács (CRIF) elnöke, Trócsányi László magyar nagykövet és Ablonczy Balázs, a Párizsi Magyar Intézet igazgatója.

fotó: feketesas.hu

A Világ Igaza emlékérem az Izrael állam általi legmagasabb kitüntetés, amelyet olyan nem zsidók kaphatnak meg, akik a II. világháború alatt zsidók életét mentették meg. Az eddigi 24 ezer Igazak között 764 magyar van. Trócsányi László beszédében hangsúlyozta, hogy az I. világháborús vereség és megalázottság, valamint a trianoni területi és lakossági veszteségek semmi esetre sem szolgálhatnak bocsánatként a két világháború közötti magyar hatalom számára a zsidó közösség több mint kétharmadának anyagi és szellemi kisemmizése, majd szisztematikus fizikai megsemmisítése miatt. "Ez egy olyan történelmi tény, amelynek felelősségét minden magyarnak viselnie kell. Ahogy a holokauszt része az ország történelmének, a magyar nemzeti tudat sem kerülheti el többet, hogy szembenézzen ezzel a dicstelen súlyos örökséggel" - fogalmazott a nagykövet. A becsület azonban - mint hozzátette - a Mallász Gittához hasonló nőknek és férfiaknak köszönhetően nem veszett el teljesen, és az ő hőstetteiknek is részét kell képezniük a kollektív magyar nemzeti tudatnak.

Trócsányi annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a zsidó népirtás ma már a történelem része, amely "visszafordíthatatlan folyamat". Elmondta, hogy a mindenkori kormány kötelessége és felelőssége, hogy az igazságot - miszerint ártatlanokat büntetlenül lehetett megölni - mindig ki kell mondani. Ezért hozta létre a magyar kormány a Holokauszt-emléknapot és a "magyar, európai és egyetemes emberi értékekhez hűen soha nem fogja eltűrni a szélsőségesség, az antiszemitizmus és a rasszizmus semmilyen formáját" - mondta a nagykövet.Mallász Gittáról tartott méltatásában Anne-Marie Revcolevschi a Jad Vasem Intézet részéről arra emlékeztetett, hogy a Világ Igaza elismerést általában egy-egy család vagy személy megmentésért szokták odaítélni. Mallász Gitta azonban több mint száz zsidó nőt és gyermeket mentett meg 1944-ben. Neve évekkel később Az angyal válaszol című világsikerű művének köszönhetően Franciaországban vált ismertté, ahol 1960-tól 1992-ben bekövetkezett haláláig élt.

A Magyarországon 1989-ben és 2005-ben megjelent, eddig 24 nyelvre lefordított dokumentum vallásos ihletésű, de egyik valláshoz sem köthető, filozófiai, ugyanakkor költői mű, amely az élet értelmét és módját kutatja. A könyv egyik legismertebb népszerűsítője Juliette Binoche Oscar-díjas színésznő, aki a kitüntetés átadásán a közönség soraiban foglalt helyet. A második világháború idején született szöveg négy Budapesten élt fiatal művésznek (Mallász Gitta, Dallos Hanna, Strausz Lili és Kreutzer József) 1943-44-ben - érzésük szerint egy különös erő hatása alatt, egy angyallal folytatott, illetve lejegyzett 88 beszélgetését tartalmazza. Nincs konkrét szerzője, csak "egyik írnoka" volt Mallász Gitta, aki keresztényként egyedül élte túl a háborút. A magyar kézirat alapján készült fordítás 1976-ban jelent meg először francia nyelven, amivel elindult a nemzetközi siker útján.

Az 1907-ben az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó Ljubljanában osztrák anyjától és magyar katonatiszt apától, szigorú katolikus családban született Mallász Gitta Budapesten végzett iparművészeti tanulmányai során ismerkedett meg azon zsidó barátaival, akiket a vészkorszak idején a gettóból szeretett volna kimenteni. Ezért vállalta el 1944 augusztusában egy hadiüzemnek álcázott egykori zárdában Budaligeten - a jelenlegi Lauder Iskola helyén - a "hadiipari felügyelői" munkát. Amikor a nyilasok decemberben a varrodában bújtatott zsidókért jöttek, Mallász Gitta a szomszédos villában lakó SS-tisztek segítségével mentette ki többségüket. Személyes barátai, Hanna és Lili azonban nem menekültek el, így őket Ravensbrückbe deportálták, ahol elpusztultak, József pedig munkaszolgálatban halt meg. A Párizsban élő Kardos Gyöngyi Margit, Mallász Gitta egykori barátnője és szellemi hagyatékának gondozója elmondta: barátai elvesztése után a küldetéstudat mentette meg Mallász Gittát a teljes összeomlástól, az vezérelte, hogy az "angyalkönyv" pozitív tanításait továbbadja. Az 1976-os megjelenést követően előadásokat tartott világszerte.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Izrael Grafika Képzőművészet II. Világháború Díj Zsidóság Elismerés Képző

Ajánlott bejegyzések:

  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája
  • Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár
  • A művészet mindenkié! A művészet mindenkié!
  • Balázs János zongoraművész Lions Díjat kapott Balázs János zongoraművész Lions Díjat kapott
  • Komolyzenével aratott világsikert a Concerto Budapest Európa legrangosabb internetes versenyén Komolyzenével aratott világsikert a Concerto Budapest Európa legrangosabb internetes versenyén

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr47907324

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard