Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
36 éve halt meg a Színészkirály

36 éve halt meg a Színészkirály

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2012. 06. 04.
Hurrá, itt a gyereknap!
2022-05-29 07:23:43

Nincs jobb vasárnapi program, mint járni egyet az Állatkertben, ahol már megnyílt a lepkekert is, és cukin

Huszonhárman keresik a kiutat
2022-05-28 16:41:30

Június 8-án a Pintér galériában nyílik meg az a különleges kiállítás, amelyet a közelmúlt viszontagságai

Film készült a legendás magyar hegymászóról
2022-05-27 14:31:51

A megtörtént eseményeken alapuló film ősszel kerül a mozikba. Erőss Zsolt 2002. május 25-én, 10.30-kor

Itt a várva-várt Esterházy koncertsorozat
2022-05-26 07:19:06

Újra nagy nevek érkeznek Kismartonba, május végétől decemberig tartanak a komolyzenei rendezvények a

további bejegyzések a szerzőtől »

Harminchat évvel ezelőtt hunyt el Latinovits Zoltán. A színészlegenda fiatalon, tragikus körülmények között lelte halálát Balatonszemesen.

Latinovits Zoltán, az örökké lázadó, nyughatatlan színészlegenda 1931. szeptember 9-én látta meg a napvilágot. Születésének körülményei is éppoly kevéssé szokványosak, mint a művész későbbi életpályája: nagyapja, a híres vendéglátós Gundel Károly éttermében született, saját elmondása szerint „éppen Krúdy Gyula bácsi asztala fölött”. Családjából több szépreményű művészpalánta lépett a hazai publikum elé, féltestvérei is népszerű előadók lettek: Bujtor István szintén színészként, Frenreisz Károly pedig zenészként vált ismertté.

Az érettségit követően a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol 1956-ban szerezte meg építészmérnöki diplomáját. Egyetemi évei alatt rendszeresen szavalt, s belépett egy színjátszócsoportba, ezzel pecsételve meg egész életútját. Tanulmányai befejezése után Debrecenbe szerződtetik segédszínésznek, Molnár Ferenc Játék a kastélyban című darabjával kezdte meg színházi munkásságát. A vidéken töltött évek után a fővárosi Vígszínházban, majd a Thália Színházban szerepelt. Közel száz színházi fellépés fémjelzi nevét, köztük a Rómeó és Júlia is, ahol igazi álompárként Ruttkai Évával léphetett a világot jelentő deszkákra.

Filmes karrierje 1959-ben kezdődött, elsőként a Gyalog a mennyországba című alkotás főszerepét kapta meg. Legemlékezetesebb alakításai közt említhető Szindbád alakja, s az Isten hozta, őrnagy úr! őrnagya, de hasonlóan feledhetetlen a Pacsirtában, az Aranyemberben, avagy a Szegénylegényekben nyújtott alakítása is. A színészettel kapcsolatban a következőképp vélekedett: „A színész rendkívül összetett ember. Sokféle én-gén rejtőzik benne, és szangvinikusabban, nagyobb lázzal, nagyobb hőfokon ég és él, mint a többi ember, hiszen foglalkozása folyton égést, folyton gondolkozást, földúsított érzelmi világot kíván tőle. Következésképpen kevésbé fegyelmezhető, rendszerezhető, kevésbé kollektivizálható. Akkor értékes, ha minél egyedibb, minél több "én" van benne”.

1971-ben, a veszprémi Petőfi Színházban megvalósíthatta nagy álmát, rendezőként színpadra vitte Németh László Győzelem című művét. Rengeteg hanganyagot hagyott maga után, az irodalmi élet számos alkotását - főképp Ady Endre, József Attila és Kosztolányi Dezső munkáit - elevenítette meg.

Munkásságát a szakma számos – többnyire posztumusz - elismeréssel jutalmazta, többek között Jászai Mari-, Kossuth- és Magyar Örökség díjas művészként vonult a filmtörténelembe. „Sohase nyertem, de amit magam megküzdöttem, meg is tartottam. Nem bántam meg semmit, igyekeztem szomorúságom fölött mindig egy darabka kék eget tartani. Megmaradtam embernek, szigetnek, csodálkozónak, reménykedőnek, győzelemre törőnek, gondolkodónak. Megmaradt szívem szeretete, gyűlöletem; és minden felett megmaradtam folyton-keresőnek, "terepfelverőnek", lázadónak, életmentőnek, értelmezőnek, lassan bölcsülőnek, igazságkeresőnek, nevetőnek – vallotta.”

Latinovits Zoltán 36 évvel ezelőtt, 1976. június 4-én hunyt el Balatonszemesen. Halálának pontos körülményei máig tisztázatlanok; sokak szerint véletlen baleset okozta a Színészkirály halálát, mások úgy vélik, Latinovits saját maga ugrott az épp akkor érkező személyvonat elé. A művészvilág nagyjai – köztük Pilinszky János, Illyés Gyula és Örkény István is – személyes gyászukat fejezték ki. „Légy forgószél, őrült Színészkirály, az legalább, ki a nagyranőtt sírból szél-Krisztusként ragyogva kiszáll – bömbölj magadra, hogy vivát, vivát, hahotázd meg a Gyászbaborúltat - a mozdonykerék-nagy koszorúkat gurigáld a versemen át!" – írta Nagy László a színészóriás emlékére.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Színház Film Költészet

Ajánlott bejegyzések:

  • Megidézik a rendszerváltás költőjét Megidézik a rendszerváltás költőjét
  • Hiányzó szavak Hiányzó szavak
  • Hetvenhét éves lett az indiai szexszimbólum Hetvenhét éves lett az indiai szexszimbólum
  • Postahivatalnok lett Oláh Ibolya Postahivatalnok lett Oláh Ibolya
  • Egy izgalmas színésznő izgalmas szerepei Egy izgalmas színésznő izgalmas szerepei

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr227907920

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  7. Meztelenség és anatómia
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

versverseny-banner-2021.png

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard