Egy kutatócsoport a pun háborúban elsüllyedt ókori hadihajó újabb titkait fedte fel.
A pun háborúban elsüllyedt ókori hadihajó újabb titkait fedték fel a Stanfordi Egyetem és a Palermói Egyetem kutatói, eredményeiket az Amerikai Kémiai Társaság (ACS) folyóiratában, az Analytical Chemistry legújabb számában tették közzé.A kutatók Patrick Frank vezetésével a 2300 éve a Földközi-tengerben elsüllyedt hadihajó döfőorrát (rostrum) vizsgálták. A legénység ezzel ütött csata közben léket az ellenséges hajó oldalán. A leletet 2008-ban fedezték fel Szicília északnyugati partvidékén, közel 7 méteres mélységben, alig félszáz méterre a parttólé - olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon.
A rostrum bronzból készült, belsejében pedig megőrződött a faanyag, annak köszönhetően, hogy a döfőorr mélyen belesüppedt a tengerfenék üledékébe. A lelet radiokarbonos vizsgálata kimutatta, hogy a hadihajó Kr. e. 260-ban, vagyis nagy valószínűséggel a pun háború első nagyszabású tengeri ütközetében, a rómaiak győzelmével végződött mylaei csatában süllyedt el. Korábbi vizsgálatok bebizonyították, hogy a rostrum előállításához felhasznált ércet Spanyolországban vagy Cipruson bányászták.
A kutatók ezúttal a rostrum faanyagának vegyi elemzését végezték el. Kiderült, hogy készítéséhez fenyőt használtak fel, kátránnyal tették vízállóvá. A tudósok a faanyagban rengeteg ként is találtak, amely idővel kénsavvá alakulhat át. Mint ahogy a tanulmány szerzői rámutatnak, kénsav gyakorta képződik tengerből kiemelt régészeti leletek faanyagában, ezt az átalakulást a vas és a réz katalizálhatják.
Pun háborúként az egymással vetélkedő két hatalmas ókori állam, Róma és Karthágó között a Földközi-tenger nyugati részéért és új területek szerzéséért vívott három háborút emlegetik, ezek eredményeként vált Róma a Földközi-tenger medencéjének urává. Az első pun háború Kr. e. 264-241, a második Kr. e. 218-201, a harmadik pedig Kr. e. 149-146 között zajlott.
Forrás: Hirado.hu
