Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
83 éves lenne a tragikus sorsú lány

83 éves lenne a tragikus sorsú lány

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2012. 06. 12.
Tradíció és elegancia találkozása – Átadták a Kis fekete pályázat díjait
2025-10-14 09:25:02

Tíz alkotó vehetett át elismerést a Hagyományok Háza Kis fekete pályázatán, ahol a népművészet és a

Tiszta őrület – Woody Allen legújabb darabjának világpremierje Budapesten
2025-10-13 18:00:00

November 7-én a Centrál Színházban mutatják be Woody Allen legújabb vígjátékát, a Tiszta őrületet

Szembe mersz nézni azzal, akivé válhattál volna?
2025-10-13 17:08:25

Vigh Bálint új független filmje, a KONEKT az önismeret és a traumafeldolgozás kérdéseit vizsgálja egy

Dalokból szőtt történelem – megjelent a Dalszerző Bookazin
2025-10-10 17:00:00

Megjelent az Artisjus első Dalszerző Bookazin kiadványa, amely több mint száz év magyar zenetörténetét

további bejegyzések a szerzőtől »

83 évvel ezelőtt született, s világhírű naplóját is ezen a napon kezdte írni Anne Frank.

Anne Frank, a zsidó családból származó német lány 1929. június 12-én látta meg a napvilágot. Bár Németországban született, családjával Hitler hatalomra kerülése után külföldre menekült. A zsidó származású családon azonban az emigráció sem segített: hiába bujkáltak Hollandiában több mint két éven keresztül, végül mégis koncentrációs táborba kerültek. Anne és nővére, Margot megjárta az auschwitzi, majd a bergen-belseni haláltábort, édesanyjuk Auschwitzban vesztette életét.

1945 márciusában a bergen-belseni táborban tífuszjárvány ütötte fel a fejét, mely közel 17 000 fogoly életét követelte. Köztük volt Anne és nővére is, akik mindössze néhány héttel a tábor felszabadítása előtt vesztették életüket. Margita Pettersson, egykori lágertársa a következőképp emlékszik vissza Anne utolsó napjára: „Halott nővére mellett feküdt, próbáltam erőszakkal belédiktálni néhány falatot, de hiába. Emlékszem, egyik nap azt mondta: Kérem, ne adjon többet enni. Nem bírok tovább élni. Másnap meghalt.”

A tragikus sorsú lány gyermekkorától író szeretett volna lenni, ezért is kezdte írni naplóját, mely később a hírnevet jelentette számára. Feljegyzéseit tizenhárom éves korától egészen 1944 augusztusáig készítette. Elfogatásuk után Miep Giest, Otto Frank korábbi dolgozója vette magához azokat a dokumentumokat – köztük Anne naplóját is -, melyeket a család hátrahagyott. Így kaphatta meg a koncentrációs táborból hazatérő édesapa lánya feljegyzéseit, melyeket később rendszerezett, kommentárokkal látott el és kiadott.

A napló nem pusztán saját érzéseit, családjának történetét tárja fel, hanem a második világháború viszontagságait is hűen ábrázolja. A gyermeklélek egyszerűségét, könnyed optimizmusát korát meghazudtoló bölcsesség hatja át. Szavai közül még a legnehezebb időkben is derűlátás szűrődik ki: „Nagyrészt ebben rejlik a különbség köztem és anyám között. Az ő tanácsa búskomorság ellen: „Gondolj rá, hogy mennyi nyomorúság van a világon, s örülj, hogy nincs benne részed!” Én viszont azt tanácsolom: „Menj ki a földekre, a szabadba, a természet ölére, a napfényre, menj ki a szabadba, s próbáld keresni a boldogságot magadban és Istenben. Gondolj a sok szépre, ami benned és körülötted megmaradt, s légy elégedett!”- írja.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Németország Irodalom Könyv Holokauszt

Ajánlott bejegyzések:

  • Erdő van idebenn: Tóth Marcsi az új Margó-díjas Erdő van idebenn: Tóth Marcsi az új Margó-díjas
  • Az ázsiai gyógyító regény az új skandináv krimi Az ázsiai gyógyító regény az új skandináv krimi
  • Felállították az együtt olvasás hazai rekordját Felállították az együtt olvasás hazai rekordját
  • „Ne engedjétek, hogy kiűzzék belőletek a gyermekséget!" „Ne engedjétek, hogy kiűzzék belőletek a gyermekséget!"
  • Élhetnek-e a mesék a boldog befejezés nélkül? Élhetnek-e a mesék a boldog befejezés nélkül?

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr887908172

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard