Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Rádió
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Rádió
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Amin Maalouf libanoni író tagja lett a Francia Akadémiának

Amin Maalouf libanoni író tagja lett a Francia Akadémiának

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2012. 06. 15.
Virtuális kiállítótér nyílt a berlini magyar kulturális intézetben
2021-01-24 12:46:13

A koronavírus-járvány közepette is látogatható a Collegium Hungaricum Berlin.  Az intézet saját

Művészek zárt ajtók mögött
2021-01-23 14:32:30

A Pesti Vigadóban bejárjuk Csíkszentmihályi Róbert kiállítását, az Urániában megtudjuk min dolgozik Gera

Azt hittem, hogy jókedved van – koncert a magyar kultúra napján
2021-01-22 19:38:45

Itt van Herczku Ágnes, Nikola Parov és Palya Bea – házigazda Novák Péter és az Etnofon! Tizenhárom

Herczku Ágival és Palya Beával ünnepel a Kultúrpart
2021-01-21 20:02:28

Január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján, a Kultúrpart 13. születésnapján a Novák Péter és az

további bejegyzések a szerzőtől »

Ünnepélyes keretek között csütörtökön elfoglalta helyét francia nyelven alkotó libanoni író Amin Maalouf a Francia Akadémia tagjainak sorában.

A 63 éves írót 2011. június 23-án választotta tagjai közé a Francia Akadémia, a 2009-ben elhunyt Claude Lévi-Strauss francia szociológus, etnológus, antropológus helyére. Maaloufot a Francia Akadémia nevében a legfiatalabb tag, Jean-Christophe Rufin író-diplomata köszöntötte, akihez 25 éve szoros barátság fűzi.

Az 1635-ben, XIII. Lajos király főminisztere, Richelieu bíboros támogatásával létrehozott Francia Akadémia a legrangosabb francia kulturális intézmény, fő feladata őrködni a francia nyelv fölött és összeállítani, gondozni annak szótárát. Elvben negyven akadémikus alkotja, akik életük végéig az intézmény tagjai maradnak - ezért nevezik őket "halhatatlanoknak" -, a megüresedő helyekre a többiek választják meg az utódot a francia kultúra, s általában a társadalom arra legméltóbbnak tartott személyiségei közül.

"Magammal hozom mindazt, amit a két hazám adott nekem: a gyökereimet, a nyelveimet, az akcentusomat, a meggyőződéseimet, a kétségeimet és talán mindenekfelett álmaimat a harmóniáról, a haladásról és az együttéléséről" - mondta a tagok ünnepi egyenruháját, a zöld-arany hímzésű fekete frakkot viselő új akadémikus kollegái, családtagjai és a világ számos tájáról, egyebek mellett Libanonból és az Egyesült Államokból érkezett barátai és tisztelői előtt tartott beszédében. "Jelenleg a Földközi-tenger falként választja el azokat a kulturális világokat, amelyeket magaménak vallok. Szeretnék hozzájárulni ennek a falnak a ledöntéséhez. Ezért élek, írok, és az Önök körében is ezt fogom folytatni, Lévi-Strauss tiszta tekintete előtt" - tette hozzá.

A székfoglaló ünnepségre meghívott közéleti személyiségek hatalmas tapssal fogadták Maalouf beszédét.

A beiktatáshoz szükséges díszkardra az író kérésére a két kultúra jelképét, a francia köztársasági szimbólumot, a Marianne-t és a libanoni cédrust, valamint egyik oldalára felesége és három fia keresztneveit, a másikra pedig apja egyik versének kezdősorát vésték rá.

Amin Maalouf Bejrútban született keresztény családban. Az ottani Francia Egyetemen végezte politikai gazdaságtan és szociológia tanulmányait, majd az An-Nahar című napilap munkatársa lett. Az 1975-ben kitört és 15 évig húzódó libanoni polgárháború miatt 1976-ban Franciaországba költözött, és a Jeune Afrique folyóirat szerkesztője lett. A vietnami háborúról és az iráni forradalomról is cikkezett.

Regényeihez gyakran vesz alapul valós történelmi eseményeket, mint A keresztes háborúk arab szemmel című könyve esetében is. Taniosz sziklája című művéért 1993-ban elnyerte a francia Goncourt-díjat. További, magyarul is olvasható regényei között szerepel a Szamarkand, A pápa rabszolgája, a Leo Africanus és a Fénykertek.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Franciaország Irodalom

Ajánlott bejegyzések:

  • Új kötetéről mesél Szabó T. Anna Új kötetéről mesél Szabó T. Anna
  • Harmadik típusú találkozás a Bükkben Harmadik típusú találkozás a Bükkben
  • Hintapoétika és az élet színterei Hintapoétika és az élet színterei
  • Tényleg mai történetek Tényleg mai történetek
  • Aki véletlenül lett művész Aki véletlenül lett művész

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr257908234

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. Megjöttek a meztelen hősnők
  4. A 10 legütősebb drogos film
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  7. Meztelenség és anatómia
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard