A holland művész világot bejáró projektje művészetté fejleszti a távolbanézést, de kívülről akár furcsa szektának is tűnhetnek a jelenetek.
Milyen gyakran állunk meg a napi rohanás közben, és nézünk körbe magunk körül? A felgyorsult világban elég ritkán kerül sor arra, hogy lefeküdjünk, és nézzük az eget a legújabb általunk felfedezett felhőforma után kutatva. Ezen próbál radikálisan változtatni a holland művész, Rob Sweere a Silent Sky (Csendes ég) projekt keretében.
A művészeti kísérlet során meghívja az embereket, hogy 30 percet áldozzanak a napjukból arra, hogy másokkal együtt csendben feküdjenek, és tekintetüket eközben az égre szegezzék. Bizonyos esetekben csak pár ember napozik együtt egy különleges helyszínen, máskor több százan alkotnak koncentrikus köröket a tengerparton. A résztvevők számára az egyetlen feladat, hogy lelki békéjüket fél óra erejéig újra felfedezve, mozdulatlanul feküdjenek a hátukon. A külső szemlélőnek pedig a fekvő emberek különleges elhelyezkedése miatt vizuális élményben lehet része, vagy akár spontán csatlakozhat is a megpihenőkhöz.
Már negyvennyolc alkalommal került sor világszerte az embereket alapul vevő művészeti kísérletre. Feküdtek már együtt, és néztek távolba az emberek Ausztráliában, Angliában, Franciaországban, Koreában, Brazíliában; sőt, egy forgalmas New York-i utcán és hanyatt vágták már magukat fél óra erejéig a résztvevők.
A Silent Sky projekt művészeti jelentősége egyrészt a fotókon is megörökített különös és megszerkesztettnek tűnő látványvilág. Másrészt összeköthető a művészet befogadásának természete és a fekvés közbeni tűnődés – mindkét esetben kiszakadunk a világból, és újszerű élményben lesz részünk. Fantáziánkat hasonlóan szabadjára engedhetjük, ha az égen feltűnő felhőkbe figurákat szeretnénk látni, mint amikor a művészeti alkotás jelentését magunknak alakítjuk ki.
via My Modern Metropolis
