A Thomas Edison által több mint száz éve kifejlesztett, tölthető akkumulátoros technológiát fejlesztette tovább a Stanford Egyetem csapata.
Az eredeti akkumulátor nikkelkatódból és vasanódból állt, melyeket lúgos oldatban fürdetnek. Általában szenet használnak vezető anyagként, a Stanford csapata viszont a teljesítmény növelése érdekében grafént – egy atom vastagságú szénréteg – alkalmazott.
„A hagyományos elektródáknál az emberek a vas- és nikkelanyagokat elegyítik a jó vezetőképességű szénnel - mondja Hajliang Vang, a vizsgálat vezetője. - Mi ehelyett vas-oxid nanokristályokat növesztettünk a grafénra és nikkel-hidroxid nanokristályokat a szén nanocsövekre.” Ez a módszer elősegítette, hogy a kutatók az akkumulátor töltési sebességét közel ezerszeresére növeljék.
A prototípus csak egy elemlámpa működtetéséhez elég erős, de a csapat azt reméli, hogy egy nap modern elektromos járművekhez vagy legalább „energianövelő” forrásként lehet majd alkalmazni.
Bíznak benne, hogy új életet lehelhetnek a nikkel-vas akkumulátorba.
Vang szerint az akkumulátor kiegészítheti a ma használatos lítium-ion akkumulátorokat, melyeket az elektromos autókban alkalmaznak, így „növelhetik azok teljesítményét a gyorsulás és fékezés folyamán”. Emellett vészhelyzetben is alkalmazhatóak lennének, amikor valamilyen készüléket nagyon gyorsan kell feltölteni.
Az elektromos autók nem újak, az első már a 19. században megjelent. Az 1900-as évek elején készítettek közül igen sokat Edison akkumulátora hajtott, melyet a vasútnál és a bányászatban tartalék energiaforrásként is felhasználtak.
Forrás: Hirado.hu
