Ugyan nem lettünk Jetson család, de az űrkutatás olcsó változata egyre nagyobb teret hódít. A Southamptoni Egyetemen dolgozó honfitársunk egy mobillal fotózott az űrből.
A Nagy-Britanniában működő ASTRA (Atmospheric Science Through Robotic Aircraft) projekt munkatársai, Steven Johnston és Sóbester András ugyan nem magánzók, de a magaslégköri kutatások egyszerűbbé, olcsóbbá tételéért dolgoznak. Ennek a programnak a keretében történt meg, hogy egy űrjárműnek nem mondható egyszerű okostelefont, egy Nokia Lumia 800-ast kötöztek rá egy ballonra, és azt küldték fel a sztratoszférába.
Az eredmények minden elképzelésüket felülmúlták, a korábbi 5 km-es magasság helyett 8 km-ig kaptak jelet a készüléktől, mely ezután egészen 23 kilométeres magasságig, a -61 °C fokos hidegben is bekapcsolva maradt, fantasztikus képeket készített, és adatokat rögzített.
Sóbester Andrást kérdeztük a részletekről:
Nagyon szép képek készültek az út során, de miért pont egy telefont küldtetek fel?
Egy magaslégköri ballon hasznos terhének kiszolgálására általában három alapvető rendszerre van szükség: egy adatrögzítésre is képes fedélzeti számítógépre, egy helymeghatározóra (rendszerint GPS) és egy távközlési rendszerre. Hasznos ezen kívül még valamilyen kijelző vagy képernyő is, ami lehetővé teszi a rendszer állapotának az ellenőrzését az indítás előtti pillanatokban. Egy korszerű okostelefon repertoárjában mindez megvan – ráadásul egy kompakt, kis tömegű és rendkívül teherbírású, megbízható csomagban.
Ha a gép 23 kilométer magasan kikapcsolt, hogyan rögzített további adatokat és hogyan tudtátok később megtalálni?
Magaslégköri ballonjainkat rendszerint két különálló követő rendszerrel látjuk el. Ez egy különösen fontos óvintézkedés volt az ASTRA 10 repülése esetében, aminek az egyik célja éppen a telefon alacsony hőmérsékleten való, intenzív működés melletti üzemidejének a meghatározása volt. A másodlagos követő rendszer szerepét ezúttal egy olyan jeladó látta el, ami a telefontól függetlenül, egy műholdas távközlési rendszeren keresztül továbbította a pályaadatokat a repülés teljes időtartama alatt.
Milyen állapotban sikerült begyűjteni a készüléket?
Az ASTRA 10 egy füves domboldalon landolt és az ejtőernyő is jól működött, úgyhogy a telefonon egyetlen karcolás sem esett – az akkumulátor újratöltése után problémamentesen üzemelt. Ehhez az is hozzájárult, hogy egy 2 mm falvastagságú műanyag doboz is védte a repülés során. Ezt egy 3D nyomtatón készítettük, ami lehetővé tette, hogy a dobozt olyan testre szabott tartókapcsokkal lássuk el, amik repülés közben erős turbulencia esetén is óvják – például a telefon kikapcsoló gombját.
Milyen másik eszközt próbáltatok ki, mielőtt ráakadtatok a Nokia Lumia 800-ra?
Az ilyen kísérletekben az egyik legnagyobb kihívás a megbízható telemetria, azaz a fedélzeti rendszerekkel való kapcsolattartás. Korábbi repüléseink során egy a 70 centiméteres hullámhosszú, amatőr sávban működő rádióadót használtunk erre. Bár ez nem egy új technológia – az adatátviteli protokoll a régi teletext gépekéhez hasonló – a modern kivitelezése nagyon alkalmas ballon-repülési célokra, ugyanis lehetővé teszi több száz kilométeres hatósugarak elérését nagyon alacsony áramfogyasztás mellett.
Mi lesz a következő lépés? Hova külditek legközelebb a Lumia 800-at?
A ballonon repülő hagyományos műszercsomagok nagy hátránya, hogy a felengedési ponttól gyakran több száz kilométerre érnek földet – és ez még a jobbik eset. Gyakran előfordul, hogy tengerben végződik a repülés – Nagy-Britanniában ugyebár ez nem egy kimondottan ritka végkifejlet.
Az ASTRA projekt egyik célja egy olyan kis vitorlázó robotrepülőgép kifejlesztése, amely a csúcsmagasság elérése után leold, és visszahozza a műszereket. A második generációs prototípuson dolgozunk – talán a Lumia szerepet kap majd a következő gép fedélzeti rendszerében.
Alacsony költségű légköri megfigyelőeszközök kialakítása a cél. Ebből lehet akár mindennapi emberek szórakozása is, vagy csak a tudományos körökben minősül olcsónak ez a megoldás?
A magaslégköri ballonozás egy növekvő népszerűségű hobbi, különösen az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában. Érdemes viszont megemlíteni, hogy a 2 métert meghaladó átmérőjű ballonok repülését szigorú szabályok korlátozzák – a légiforgalmi hatóságok engedélyére van szükség minden repüléshez.
Próbálgattok más eszközöket is, vagy teljesen elégedettek vagytok a mostani felszereléssel?
Igyekszünk légkörkutató kollégáinknak a rendelkezésére bocsájtani egy olyan légijármű-tervező és -kivitelező rendszert, aminek segítségével egy adott mérőműszer "köré" napok alatt tudunk egy testre szabott járművet építeni, legyen az ballonon repülő csomag, vagy esetleg egy komplexebb robotrepülőgép. Ilyen szempontból egy nagyon fontos új eszközünk a .NET Gadgeteer rendszer. Ez egy, a Microsoft Research által kifejlesztett elektronikus prototípus-fejlesztő, ami szabványosított építőelemekből áll (alaplap, szenzorok, memóriaegységek, képernyők stb.). Ennek segítségével a műszerek integrációja és a rendszer programozása a hagyományos módszereknél nagyságrendekkel gyorsabban oldható meg.
Említésre került a Microsoft is, nekik mi közük van ehhez a kísérlethez?
A Microsoft a kutatóintézetünk egyik fő támogatója, már jó néhány éve ápolunk szoros kapcsolatot velük. Emellett a kísérletünkben használt Nokia Lumia telefonon az ő operációs rendszerük fut (Windows Phone 7.5), és magát a készüléket is tőlük kaptuk kölcsön. Nem kis bátorságra vall, hogy ránk bízták, annak ellenére, hogy egy -60 °C fokos sztratoszferikus kirándulás nem egyértelműen egészséges egy telefonnak.
