Több mint negyed évszázada halott a királynő.
Csilla már a versenyt megelőző válogatásokon is meglepően jól szerepelt: az elődöntőn első – későbbi udvarhölgyével, Kruppa Judittal holtversenyben –, a középdöntőn pedig negyedik helyezést ért el. A budapesti Kongresszusi Központban rendezett döntőn pedig elnyerte a Magyarország Szépe címet.
Hazánk szépségkirálynőjeként az 1986-os máltai Miss Európa versenyre is kiutazott, ahol – bár összesítésben a legtöbb pontszámot szerezte, mégis – harmadik helyezést ért el. A magyar lány csalódottságát fokozta, hogy a kevesebb pontot kapó, ám győztesként kihirdetett svéd lány fejére a magyar korona került. A verseny szervezői ugyanis arra kérték a királynőjelölteket, hogy saját koronájukkal együtt érkezzenek a szigetre, s mivel csak a magyar lány vitte magával ékességét, az eredményhirdetésen a közel hetvenezer forintot érő ékszer került a győztes fejére (mely később ugyan visszakerült hazánkba, Csilla azonban már nem kaphatta vissza).
A folyamatos megaláztatások miatt a lány egyre mélyebb depresszióba süllyedt. A bulvármédia alaptalan rágalmak sorát zúdította a fiatal lány nyakába: hol állítólagos drogproblémáitól volt hangos a sajtó, hol Frédéric von Anhalt herceggel hozták hírbe őt. 1986. július 10-én véget vetett életének. Sokak szerint öngyilkossági kísérletét pusztán figyelemfelkeltésnek szánta (ahogy az Friderikusz Sándor Isten óvd a királynőt! című könyvében is olvasható), az orvosok azonban már nem tudtak segíteni rajta.
Molnár Csilla tragikus sorsa a hazai művészvilág legnevesebb alkotóit is megihlette: Pauer Gyula szobrai, Gyémánt László festményei és Kajári Gyula grafikái is emléket állítanak a szépségkirálynőnek. Az Első Emelet A szépek szépe balladája című dalával, Homonyik Sándor pedig az Álmodj, királylánnyal a zenei életben is megörökítette alakját.
