Rábukkantak az eddigi legteljesebb Australopithecus sediba-csontvázra. A lelet segíthet fényt deríteni az ember származásának eddig tisztázatlan állomásaira.
Megtalálták az állkapocs töredékeit, a teljes combcsontot, bordákat, csigolyákat és a végtagok egyéb fontos elemeit; az emberős kövületek eddig soha nem látott teljességét – mesélte Lee Berger, a Witwatersrand-i Egyetem paleontológusa. A kétmillió évesnek becsült lelet egyes részeit az a sziklatömb rejtette, mely három éve tartozott a laboratórium birtokába – mígnem a múlt hónapban az egyik szakember észrevette, hogy egy fogsor kandikál ki a fekete kőből. A maradványok ahhoz a Karabo-nak keresztelt Australopithecushoz tartoznak, melynek többi csontját 2009-ben tárták fel Johannesburgtól északra, az „Emberiség bölcsője” nevű világhírű régészeti lelőhelyen.
A tudósok még nem tudják pontosan, hogy azok a fajok, melyek hosszú karokkal, kis aggyal, ám precíziós mozdulatokra képes hüvelykujjakkal rendelkeztek, az ember közvetlen ősei, vagy csupán nagyon közeli rokonai lehettek. A most felfedezett maradványok azonban fényt deríthetnek a fontos kérdésre. „Olyan ez, mint összerakni egy puzzle-t” – mondta az egyetemi labor vezetője, Bonita De Klerk.2008 óta négy Australopithecus sediba csontvázra bukkantak a dél-afrikai Malapa-barlangban, Johannesburgtól 50 kilométerre. A régészek úgy vélik, az emberszabásúak egy mély gödörbe eshettek, s így lelték halálukat. A fosszíliák vitathatatlanul a legteljesebbek, melyeket valaha is találtak, így az utóbbi évek legjelentősebb paleoantropológiai felfedezéseinek számítanak.
Az egyetem bejelentette, hogy az Emberiség bölcsőjénél talált fosszíliák feltárását ezentúl folyamatosan közvetítik a nyilvánosság felé, többek között az interneten is. Egy éven belül egy speciális laboratóriumi stúdió megépítését is tervezik a helyszínen. „A nyilvánosság teljes mértékben részt vehet az élő tudományban és a jövőbeli felfedezésekben – a paleoantropológia páratlan pillanataiban, valós időben” – mondja lelkesen Berger.
via: explorerworld.hu
